Halálának hetvenedik évfordulója alkalmából Haug Antalra, a második világháború után kényszermunkára ítélt egykori csonoplyai plébánosra emlékeztek a falu hívei a vasárnapi szentmisén. Ft. Orcsik Károly szilágyi plébános, az 1945 után meghurcolt egyházi személyek sorsának kutatója szólt az akkoriban történt atrocitásokról, majd ft. dr. Horváth Endre helyi plébános szolgáltatta az istentiszteletet. A megjelent hívek Szlávics Károly Szabadkán élő, csonoplyai származású helytörténész által összeállított, magyar, horvát és német nyelvű, nyomtatott tájékoztatóból ismerhették meg a falu néhai plébánosának élettörténetét.
Fekete J. József
Haug Antal 1890-ben született Szenttamáson. Egyházi tanulmányait követően több helyen káplánkodott, majd 1930-ban került Csonoplyára adminisztrátorként, majd plébános lett. Nevéhez fűződik a Mindenszentek templom belső fölújítása, a magyar, német és bunyevác Keresztes Ifjúság szervezetek létrehozása. Magyar érzelműként szervezte a település művelődési életét. A magyar honvédség 1941-es bevonulásakor, nagyszombat lévén, a templom előtt köszöntötte a katonákat. Ez volt a bűne, amiért 1944. október 30-án a partizánok többedmagával lefogták, megkínozták, majd elengedték. Ezt követően a faluból valaki följelentette, de a bíróság fölmentette. A második bírósági pert viszont nem úszta meg. A vizsgálati fogság alatt bántalmazták, éheztették, majd három év kényszermunkára ítélték, amit a mitrovicai börtönben kellett volna letöltenie, de 1945. július 15-én Mitrovicán elhunyt, egyesek szerint agyonverték, mások szerint a nyolc napon át tartó koplalásba halt bele, halotti bizonyítványa szerint vérhas végzett vele.
Ft. Horváth Endre elmondta, hogy ezt a dátumot szeretnék emléknappá nyilvánítani a faluban és jövőre könyvet kívánnak megjelentetni Haug Antalról.
– A falubéli magyar férfiak és ifjak elhurcolása, megkínzása és kivégzése a kommunista terror és kiszolgálói részéről a gerinces tartást, az erőt és a reményt igyekezett megtörni, míg a nemzeti-vallási jelképek lerombolása és Haug Antal plébános meghurcolása és kegyetlen likvidálása a hitet próbálta megsemmisíteni. Utólag látjuk, hogy sikertelenül. Ma, amikor emlékezünk a véres eseményekre és hallgatjuk a múlt üzenetét, hogy a jövőben hasonló meg ne történhessen, itt állunk a közös templomban, kései utódai a meghurcoltaknak és az üldözőknek, imádkozván ki-ki a sajátjáért, az egyik fél az ártatlan vér békéjéért, a másik az elkövetők bűnei alól való feloldozásáért – nyilatkozta Szakács Csaba, a pasztorális tanács világi elnöke.
