Ivókút a kastély mögött (Gergely József felvétele)
A parkot, vagy ahogyan Csókán hívják az Öreg Parkot először 1973-ben helyezték védelem alá és a Csóka Mezőgazdasági Kombinátra bízták a fenntartását. Sajnos nem folyt szakszerű gazdálkodás a parkban, a 80-as években például több mint 800 tujafával ültették be, aminek a következményei mai is láthatók, a túlzsúfolt tujacsoportokat alaposan meg kellene ritkítani, hogy a parkművelés alapkövetelményeinek eleget tudjon tenni a terület kezelője és esztétikus környezetet alakíthassanak ki.
A kastély környékén ki kellene vágni az oda nem illő és az épületet eltakaró fákat
Később 2003-ban vizsgálták felül a korábbi védelmi intézkedéseket és a Tartományi Környezetvédelmi Intézet a jelentős természeti értékek harmadik kategóriájába sorolta be a parkot. Az intézet meghagyta a községnek, hogy dolgozza ki a park teljes körű felújítási tervét. Sajnos már nincs mód az eredeti állapotok visszaállítására, nem maradt fenn részletes korabeli leírás a klasszicista és romantikus jegyeket viselő egykori kastélyparkról. A kastélyt még Marczibányi Lőrincz kezdte el építeni az 1860-as években, végül pedig Sváb Károly fejeztette be. A kiterjed uradalom később a Léderer család birtokába került, ők voltak az utolsó tulajdonosai a második világháború után államosított kastélynak és a hozzá tartozó parknak.
Lenne még hely a virágágyásoknak
A védelem alatt álló csókai park kezelője a Csókai Községépítési Igazgatóság Közvállalat, melynek munkatársa Jasmina Mijić, aki a zöldfelületekkel van megbízva:
- A csókai park az angolpark és a francia stílusú park egyfajta keveréke. A park felújítási tervét az újvidéki dr. Jasna Korać parképítő mérnök készítette el, a legtöbb vajdasági park felújítási terve az ő nevéhez fűződik. Az elismert szakember tanulmánya alapján a parkot a rendelkezésre álló források alapján szakaszosan újítjuk meg. Sajnos amint elkezdtük a kastély körül kiszedni a kiszáradt tujafákat, máris a polgárok heves ellenállásába ütköztünk, sokan azzal vádoltak meg bennünket, hogy haszonlesésből irtjuk, eladjuk a park fáit, holott erről szó sincs.
Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a polgárokkal megismertessük a parkfelújítás terveit, hogy betekintésük legyen a megkezdett munkálatokba és ezzel megpróbáljuk csillapítani a felháborodásukat és indokolatlan feszültségkeltést és rémhírterjesztést a park fáinak kivágásáról.
A park minden fáját nyilvántartásba vettük, pontos képet kaptunk arra vonatkozóan is, hogy melyek a nem odaillő, ellenőrizetlenül terjedő, inváziós fafajok, amelyeket mindenképpen ki kell vágni és őshonos, kevésbé agresszív fafajokkal felváltani. Sajnos nagyon elszaporodott a parkban a vadhajtásokkal terjedő nyugati ostorfa, amelyeket ki kell vágni az öt és fél hektáron elterülő térségből.
A sűrűre ültetett tujákból sok kiszáradt az évek során, de még mindig közel háromszáz van belőlük, ami sajnos a fás növények 40 százalékát teszi ki. A tujafák és az ugyancsak nem kívánatos nyugati ostorfák (154) együttvéve a park faállományának a 60 százalékát alkotják. Ezeknek a fáknak a nagy része megérett a cserére. A tujákat annak idején túl sűrűre ültették, ezért felnyúltak, nem is hasonlítanak a megszokott alakú és formájú tujákra, a törzsük megnyúlt és tele van száraz oldalágakkal. A parkban akadnak azért értékesebb és szebb fák is, mint például a pannon kőris, a magas kőris, a széles levelű és a kislevelű hárs, a kocsányos tölgy stb.
Beton szemetes kanna a fűben, a hátérben félig kiszárad tuják
A bokrosodó díszcserjék is túlburjánoztak, elöregedtek és sokat veszítettek esztétikai értékükből. Az elmúlt három évben több féle díszcserje veszőt telepítettünk, 13 faj 63 egyedét. A fehér virágú kerti és a kárminpiros pompás gyöngyveszőből kerül földbe a legtöbb, de ültettünk nyolc feketefenyőt és aranyveszőt is. A padok egy részén a megrongált fa ülő részeket kicseréltük. Nem valami jól mutatnak a parkban a beton szemetes kannák, amelyeket ide oda lehet görgetni, ezeket, már csak esztétikai okokból is nagyon jó lenne kicserélni.
A park teljes terv szerinti teljes felújítását a község anyagi lehetőségeitől függően folyamatosan végezzük, de ha több pénz is állna rendelkezésre, akkor is évekre lesz szükség, hogy az évtizedek alatt elmulasztott karbantartási, parkápolási munkálatokat úgy ahogyan be tudjuk pótolni – mondta többek között Jasmina Mijić.
A park sétaösvényei mellett több a zöldfelületen kitaposott gyalogösvény rontja az összképet, amelynek a javításáért még sokat kell fáradoznia a park kezelőjének. A szakemberek nem kevesebb, mint 495 fát, elsősorban ostorfát és a tuják zömét ítéltek kivágásra, ezeknek a fokozatos eltávolítása, cseréje is komoly közfelháborodást váltana ki, ezért a közvéleményt folyamatosan tájékoztatni kell a munkálatokról és megnyerni őket a parkfelújítás nemes és közérdekű ügyének.
A parkban áll egy sírkő, melynek felirata a kicsapongó életet élő Marczibányi Istvánra utal, aki állítólag elkártyázta a vagyonát, aztán öngyilkos lett. Marczibányi István állítólag a templom kriptájában van eltemetve valamennyi Marczibányival és néhány Ledererrel együtt. Egyesek tudni vélik, hogy a sírkő alatt fekszik egy törvénytelen Marczibányi leszármazott is, a család feketebáránya. Megint mások úgy tudják, hogy Marczibányi Lőrincz azért létesítette a kastélyparkot, hogy megkönnyítse a légzési problémákkal küszködő tüdőbeteg István életét.
