Hétfői belgrádi látogatását követően David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője megismételte korábbi álláspontját, hogy végső ideje megnyitni a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások első tárgyalási fejezeteit. A jelentéstevő bízik benne, hogy ez még év vége előtt megtörténik. Először feltehetőleg a 35-ös, Koszovóhoz kapcsolódó fejezet nyílik meg, valamint a 23-as – bírósági és alapvető jogok –, a 24-es – igazság, szabadság és biztonság – és a 32-es – pénzügyi felügyelet.
– A 35-ös fejezetnek a tárgyalások kezdetén kell megnyílnia, később pedig, amikor a tárgyalások végén lezárul, Belgrádnak és Pristinának is jogilag elkötelező megállapodást kell aláírniuk. Ami a 23-as és a 24-es fejezeteket illeti, ezekkel kapcsolatban szintén az az elképzelés, hogy az első fejezetek között nyílnak meg, és egészen a tárgyalások végéig nyitva maradnak. A 32-es fejezetet már most meg lehetne nyitni, ugyanakkor ez csak formalitás lenne, ezért ezt a fejezetet biztosan nem nyitjuk meg a nagyobb fejezetek nélkül. Az pedig, hogy mikor nyílhat meg a 35-ös fejezet, attól függ, hogy Belgrádnak és Pristinának mikor sikerül közös nevezőre jutnia a koszovói szerb községek közösségének témájában. Angela Merkel német kancellár is egyértelműen közölte, méghozzá mindkét féllel, hogy eljött a kompromisszum ideje. Mindennek ellenére érdemes tudni, hogy az EU számára mind a 35 tárgyalási fejezet egyformán fontos. Szerbiának az EU-val kötött megállapodás minden egyes elemét teljesítenie kell, ezért a csatlakozás folyamata rendkívül hosszú és fájdalmas lesz. Persze Koszovó kérdése sarkalatos eleme a csatlakozásnak. A német Bundestag néhány évvel ezelőtt elfogadta a határozatot, amelynek értelmében a 35-ös fejezetnek az elsők között kell megnyílnia – taglalta McAllister.
KÖZÖS ÉRDEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS
Azzal kapcsolatban, hogy Szerbia a csatlakozási tárgyalások legvégén köteles lesz-e elismerni Koszovó függetlenségét, David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője megismételte, hogy Belgrádnak és Pristinának egy jogilag elkötelező erejű dokumentumot kell aláírnia, amelynek értelmében egyik fél sem akadályozhatja a másik európai integrációját.
Szerbia vonata már elindult Brüsszel felé, az pedig, hogy milyen sebességgel halad és mikor érkezik meg, egyedül az országtól függ, jegyezte meg a jelentéstevő, aki Szerbia külpolitikájára is kitért. Mint azt kifejtette, tudja és érti, hogy milyen szálak fűzik Szerbiát Oroszországhoz, ugyanakkor az országnak nagyobb igyekezettel kellene külpolitikáját az EU külpolitikájához igazítania. McAllister bízik benne, hogy egy napon Szerbia központi szerepet tölt be az Oroszország és az EU közötti kapcsolatok jobbá tételében.
A regionális együttműködéshez kapcsolódóan McAllister kifejtette: egyedül a régió országai közötti jó kapcsolatok mentén lehet tartós a béke, a stabilitás és fejlődhetnek gazdaságilag az országok. A regionális együttműködés tekintetében történelmiként lehet értékelni Aleksandar Vučić kormányfő tiranai látogatását, valamint részvételét a srebrenicai megemlékezésen, emelte ki McAllister, majd mélységesen elítélte a Potočariban történteket, mondván, hogy az emlékközpontnak egy olyan helynek kellene lennie, ahol az ember magába száll és elmélkedik, nem pedig megtámad másokat. Mindennek tükrében McAllister különösen dicséretesnek tartja, hogy az incidenst követően Vučić meghívására ma Szerbiába látogat Bosznia-Hercegovina elnökségének három tagja.
A KISEBBSÉGEKRE IS GONDOLTAK
A 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetek tekintetében fontos lépés volt, amikor Aleksandar Vučić idén május elején a Belgrádban vendégeskedő Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztosnak átadta a fejezetekhez tartozó akcióterveket, amelyeket Szerbia késéssel készített el.
A nemzeti kisebbségek szempontjából a 23-as tárgyalási fejezet kapcsán a kisebbségi akciótervet is érdemes kiemelni. Ennek kidolgozását a 23-as fejezet tavaly elfogadott screening jelentése irányozza elő. Az akciótervnek idén év végéig kell elkészülnie. Az illetékesek és a szakértők a screening jelentés elfogadását követően leszögezték: a 23-as fejezet addig nem nyílhat meg, amíg ez az akcióterv el nem készül.
A kisebbségi akcióterv a 23-as fejezet általános akciótervéhez kapcsolódik. A screening jelentés azzal kapcsolatban is egyértelműen fogalmaz, hogy melyek Szerbiában a legfontosabb kisebbségi jogérvényesítési kérdések. A jelentésben egy tavaly júniusban elfogadott Európa Tanácsi dokumentumra utalnak, illetve építenek, amely 47 konkrét, Szerbiában jellemző kisebbségjogi kérdést, és intézkedés-ajánlást definiál. A 47 kérdést az ET dokumentumban végül összefoglalják és négy kulcsfontosságú, valamint további kilenc kiemelten fontos ajánlást emelnek ki.
Az ajánlások jelentős része a romákkal és az albánokkal foglalkozik. A magyarság szempontjából a közszféra etnikai összetételére vonatkozó ajánlás a legfontosabb. Az ET dokumentuma számos pontban elemzi a részarányos foglalkoztatás kérdését, a rendőrség, a bíróságok, az ügyészségek, az állami közvállalatok és az állami szintű közigazgatás helyi kirendeltségeinek tekintetében is.
Azt is megfogalmazták, hogy a tavalyi alkotmánybírósági döntést követően újra kell fogalmazni a nemzeti tanácsok hatásköreit, megerősíteni azokat. A kisebbségi nyelvű oktatás, a kisebbségi nyelvek hivatalos használata, az etnikai elemet tartalmazó incidensekkel szembeni megfelelő fellépés és a külföldön szerzett diplomák honosításának kérdésével úgyszintén kiemelten foglalkozik a dokumentum.
Az országban működő nemzeti tanácsok részvételével a közelmúltban kezdődött meg a kisebbségi akcióterv kidolgozása.
