A menekültáradat jelen pillanatban nem gyakorol komoly hatást a közrendre az országban, viszont érezhetően megnehezíti annak fenntartását. Hasonlóan, a helyzet kordában tartása szempontjából fontos, hogy az érintett szervek (önkormányzati, rendfenntartó és egészségügyi) ott segítsenek a migránsokon, ahol képesek rá (lehetőségeiktől függően), valamint nélkülözhetetlen a civil szektor hozzájárulása is, amellett, hogy a többi érintett országot is be kell kapcsolni a folyamatokba – hangzott el a tartományi biztonságügyi bizottság legutóbbi ülésén. A tartományi szerv menekültek átutazására és megsegítésére vonatkozó kérdéseket, valamint az ehhez kapcsolódó problémákat vitatta meg.
(Fotó: Ótos András)
Mgr. Miroslav Španović, a bizottság elnöke az ülés megnyitását követően kifejtette, hogy egy égetően komoly problémáról van szó, amely az egész államot illeti és amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Kifejtette, hogy segítő kezet kell nyújtani a menekülteknek, viszont nélkülözhetetlen az elővigyázatosság is, hiszen az ilyen helyzetekben könnyen elszabadulhatnak az indulatok, valamint az esetleges fertőzésektől is tartani kell.
Dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa polgármestere felszólalásában arról tett említést, hogy már előzőleg ismertette a városkában előállt helyzetet a tartományi illetékesekkel, amelyet követően meg is indultak a segélyszállítmányok Kanizsára. Bimbó ezen a ponton jegyezte meg, hogy a városnak anyagi segítség is elkelne, hiszen a megnövekedett kiadásokat csak hatalmas erőfeszítések mellett képesek finanszírozni.
A polgármester elmondta, hogy a következő tervben a menekültek részére fel kívánják szabadítani a rendőrségi udvar egy részét, valamint a bíróság épületét is.
Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár, a tartományi válságstáb vezetője felszólalásában kifejtette, hogy drámaibb helyzetről van szó, mint ahogy azt legtöbben gondolnák, főleg Kanizsán, ahol naponta 700–1500 ember is megfordul. Szabadkán jóval mérsékeltebb a helyzet, hiszen ott „csak” 200–300 menekült áll meg naponta. Mint elmondta, a tartomány folyamatosan igyekszik segíteni az érintett községeknek, vízzel, élelemmel, fertőtlenítő szerekkel, viszont az már jobbára a menekültektől függ, hogy a segítségből mit használnak ki.
Vasin rámutatott, az előállt helyzet az illetékes önkormányzatokat veszélyezteti, hiszen a menekültek miatt többletkiadásokat kénytelenek felhalmozni. Hasonlóan a települések lakóinak is gondot okoznak a tömegesen átvonulók, akik több szempontból is korlátozhatják a polgárok élettérét. Végül, a szituáció magukra a migránsokra is veszélyt jelenthet, hiszen a hőségben sokszor étlen-szomjan utaznak, a megfelelő egészségügyi és higiéniai körülményeket mellőzve. Arról nem is beszélve, hogy télen még több problémával kell, hogy szembenézzenek az utazók, amely tovább nehezíti majd az önkormányzatok munkáját is.
A tartományi válságstáb vezetője elmondta, hogy legutóbbi ülésükön a kialakult helyzettel kapcsolatban már egyeztettek az illetékes önkormányzatokkal, szervekkel, szervezetekkel és intézményekkel. Ekkor arra jutottak, hogy rendkívüli helyzetet hirdetnek ki az érintett területeken, viszont ezt a kezdeményezést az állami illetékesek visszavonták.
Vasin szerint a legokosabb dolog, amit az érintett községek tehetnek, hogy tapasztalataikra támaszkodva, rendkívüli helyzetet hirdetnek ki, mivel az megkönnyíti a szituáció kordában tartására szükséges eszközök igénylését.
Egeresi Sándor, a biztonságügyi bizottság alelnöke elmondta, hogy az előállt helyzet zökkenőmentes kezeléséhez nélkülözhetetlen a precíz és összehangolt munka, amelyből több fél is egyaránt kiveszi a részét. Hangsúlyozta, a menekültek Szerbiát elsősorban tranzitországként használják, céljuk az Európai Unió. Pont ezért, nélkülözhetetlen az EU-s érintettekkel, a szomszédos országok illetékes szerveivel is felvenni a kapcsolatot és folyamatosan egyeztetni a helyzet alakulásáról. Mindamellett persze, hogy Szerbiában az önkormányzati szintektől egészen az állami nívóig minden összehangoltan működik.
Az alelnök arra a lehetséges veszélyre is rámutatott, hogy a menekültek között akár az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet emberei is lehetnek. Emlékeztetett az IÁ legutóbbi nyilatkozatára, amely szerint Szerbiát sem kímélik meg. Véleménye szerint pánikra semmi ok, viszont a biztonság kedvéért ajánlatos a biztonságügyi szervek fokozottabb beavatása is a helyzetbe.
Stevan Arambašić tartományi ombudsmanhelyettes arról számolt be, hogy a témában érintett állami szervekkel folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy komolyabb fennakadásokat ők sem tapasztaltak. Elmondta, hogy a rendfenntartó és az egészségügyi egységek sem számoltak be komolyabb problémákról, attól eltekintve, hogy ki kellett vizsgálni azt az ügyet, amely szerint Szabadkán a rendőrök pénzt kértek a menekültektől. Mint később kiderült, nem a hatóság embereiről volt szó, hanem más egyenruhásokról, akikről gyanítják, hogy valamelyik biztonsági cég emberei.
Siniša Radaković, az újvidéki rendőrség vezetője az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy a székváros területén eddig nem történt feljegyzett incidens, elsősorban azért sem, mivel Újvidék tranzitvárosul szolgál a migránsoknak.
