Ismét abbahagyná egy időre a harci cselekményeit a kormány ellen küzdő Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC). A dél-amerikai ország legnagyobb gerillaszervezete ugyan már két hete jelezte a szándékát, de a kilátásba helyezett egyhónapos tűzszünet tegnap lépett életbe.
Ivan Marquez, a FARC tárgyalócsoportjának a vezetője a havannai tárgyalásokon (Fotó: Beta/AP)
A kormány is hajlik a megbékélésre, s abban bízik, hogy a harcok ezúttal nem újulnak ki, a szélsőbaloldali FARC-gerillákkal 2012-ben kezdett béketárgyalások pedig új lendületet kapnak.
A szembenállók előzőleg (július 12-én) közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kinyilvánították a konfliktus békés rendezésének a szándékát. Azt is megerősítették, hogy érdekük a tartós fegyvernyugvás, amelyet gyorsított tárgyaláson szeretnének elérni.
A FARC tavaly decemberben is egyoldalú tűzszünetet hirdetett, de áprilisban megsértette: egy rajtaütésben megölt 11 kormánykatonát. A véres incidens után a hadsereg felújította a március eleje óta szüneteltetett légicsapásokat a gerillák állásai ellen.
Válaszul a FARC május végén visszavonta a decemberi tűzszünetet, amelyet tegnap – külföldi nyomásra – ismét életbe léptetett. Hírek szerint ezúttal Venezuela, Chile, Kuba és Norvégia vette rá a gerillákat a fegyveres akciók felfüggesztésére. Az utóbbi két ország kiemelt szerepet játszik a kolumbiai helyzet rendezésében.
Bogotá és a FARC képviselői ugyanis – 2012 novembere óta – kubai és norvég közvetítéssel sikerrel kecsegtető béketárgyalásokat folytatnak Havannában. Az egyezkedés fő célja a tartós megbékélés, illetve a hadsereg és a szélsőbaloldali fegyveresek közötti háború befejezése.
A küldöttségek már több eredményes megbeszélést folytattak, de néhány fontos kérdésben nem tudtak megegyezni. A nagy áttörés még várat magára, de – az optimisták szerint – már nem sokáig.
A tét óriási, hiszen a FARC és a kormányerők 1964 óta harcolnak egymás ellen. Ilyen hosszú ideig tartó fegyveres felkelésre még nem volt példa Latin-Amerika történelmében.
A FARC kezdettől fogva több jogot és megélhetést biztosító mezőgazdasági földterületeket követel a nagybirtokosok által kisemmizett lakosságnak. A gerillaszervezet továbbra is a vidéki szegények védelmezőjeként tekint magára, és ellenzi az USA befolyását Kolumbiában.
A bő fél évszázada dúló belháborúban sok gerilla, katona és civil halt meg, hárommillióan kénytelenek voltak elmenekülni a szülőföldjükről. Hivatalos adatok szerint eddig 220 ezren vesztették életüket; más források ennek a háromszorosára becsülik a halálos áldozatok számát.
Bár a FARC továbbra is az ország csaknem egyharmadában bír komoly befolyással, mára jelentősen meggyengült; legfeljebb tízezer harcosa lehet. Talán ez az egyik fő oka annak, hogy hajlik a végleges tűzszünetre, amely a remények szerint akár az év végéig megszülethet.
