Tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések végeláthatatlan sora után kedd reggelre Bécsben végre átfogó megállapodást kötöttek Teherán vitatott atomprogramjának nemzetközi ellenőrzéséről. Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) egyezsége legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő; cserében pedig legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.
A perzsa állam elleni szankciókat legkorábban jövő év elejétől, fokozatosan oldhatják fel, ám – a megállapodás értelmében – abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, visszaállíthatják őket.
A megállapodás fontos részét képezi az a „menetrend” is, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és Irán írt alá, és amelynek segítségével eloszlathatóvá válhat a nyugati országok azon gyanúja, hogy Teherán békés célúnak mondott atomprogramjának leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. A NAÜ külön megegyezés keretében kapott engedélyt a parcsini katonai támaszponton történő vizsgálódásra, Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni, vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.
Barack Obama amerikai elnök kijelentette, megvétózza hazája kongresszusának bármilyen határozatát, ha az akadályozni próbálja az iráni atomprogramról most kötött megállapodás megvalósítását. Hangoztatta, olyan lehetőségről van szó, amely lehetővé teszi, hogy „új irányba mozduljanak el”, ezért mindenképpen meg kell ragadni. Ugyanakkor elismerte, a megállapodás nem old meg minden nézeteltérést az Egyesült Államok és Irán között.
Miután hivatalosan is jóváhagyták a megállapodást, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője történelmi napról beszélt, és közölte: a megállapodás azért fontos, mert a bizalom megerősítésében segít. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter kijelentette; „új fejezet nyílik” országa és a nagyhatalmak között, s hazája nevében ígéretet tett, hogy az urándúsításhoz használatos nagyteljesítményű centrifugák számát tíz éven belül kétharmadára csökkenti. Eszerint a natanzi létesítményben 5060, a fordói nukleáris komplexumban további 1044 maradhat, de ezeket nem használhatják urándúsításhoz. Jelenleg Iránban 19 ezer centrifuga van, ám ezek közül kevesebb mint tízezer működik.
A megállapodás szerint az Irán elleni nemzetközi szankciókat legkorábban 2016-tól lépésenként oldják fel, és ha az ország vét a rögzített kötelezettségei ellen, a szankciók ismételten életbe lépnek. A NAÜ várhatóan december derekán mérlegeli, betartotta-e Teherán vállalt kötelezettségeit, és ha az ENSZ szakosított szervezete zöld utat ad, feloldják a büntetőintézkedések egy részét.
Haszan Róháni iráni elnök televíziós beszédében kijelentette, az egyezséggel új fejezet nyílik országa és a nagyhatalmak között. Szerinte a megállapodás tisztességes alkalmazása esetén fokozatosan felszámolhatóvá válik a felek közti kölcsönös bizalmatlanság. Az államfő elmondta, az egyezmény új távlatokat nyit, és lehetővé teszi, hogy a nemzetközi közösség mostantól a közös biztonsági kihívások elleni küzdelemre összpontosítson, például az Iszlám Állam elleni fellépésre. Az iráni elnök hangsúlyozta, Teherán egészen addig be fogja tartani a vállalásait, amíg a nagyhatalmak is így tesznek.
Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója közölte: a most aláírt „menetrend” célja, hogy az év végéig tisztázzák az atomprogram kapcsán fennálló nyitott kérdéseket. A főigazgató december 15-éig rendelkezésre bocsátja a végső értékelését a jelenlegi és múltbeli rendezetlen kérdések megoldásának. Közölte: bízik abban, hogy a NAÜ képes felügyelni a vitatott iráni nukleáris programról szóló egyezségben foglaltak betartását.
A most bejelentett megállapodás komoly belpolitikai sikert hozhat az iráni elnök számára, Roháni előtt azonban újabb kihívás áll, mégpedig hogy a szankciók feloldásával hozzá tud-e járulni Irán gazdasági stabilizálódáshoz. Teherán bízik abban, hogy a nemzetközi pénzügyi tranzakciókhoz való hozzáférése és kereskedelmi kapcsolatai normalizálódni fognak. A gazdaság a következő években a szakértői becslések szerint kétszer olyan gyorsan növekedhet, mintha nem született volna megállapodás. Ha gyorsan zajlanak a gazdasági változások, az Roháni számára pozitívan befolyásolhatja a 2016-ban tartandó parlamenti választások kimenetelét és a 2017-es újraválasztását.
Obama: A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül
Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök Washingtonban, az egyezség létrejöttének bejelentése után, s hangsúlyozta, a megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül.
Az amerikai elnök azt is leszögezte, megvétózza hazája kongresszusának bármilyen határozatát, ha az akadályozni próbálja az iráni atomprogramról szóló megállapodás megvalósítását. A megállapodás kongresszusi jóváhagyásáról rendelkező, áprilisban elfogadott jogszabály szerint a törvényhozásnak 60 napja lesz felülvizsgálni az egyezséget, majd döntenie kell róla. Ugyanakkor a törvényben az áll, hogy ha a kongresszus elutasítja a megállapodást, Obama megvétózhatja ezt a döntést. Az elnöki vétó helybenhagyásához a 100 tagú szenátus 34 tagjának a szavazata kell, tehát a kormány végső soron mindössze 34 szenátor támogatásával el tudja fogadtatni a megállapodást. Ez még akkor is sikerülhet, ha akár tíz demokrata párti szenátor is az egyezség ellen szavaz.
A Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Nancy Pelosi közölte; „az agresszív korlátozások és ellenőrzések jelentik a legjobb hosszú távú tervet annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A kongresszus szigorúan felül fogja vizsgálni a megállapodás részleteit”.
Az azonban borítékolható, hogy a törvényhozásban többségben lévő republikánusok ellenezni fogják a megállapodást, amely Obama külpolitikájának talán a legfontosabb eredménye. Ezt jelzi, hogy Lindsay Graham szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns „borzasztónak” nevezte a megállapodást, Bob Corker, a felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy az egyezséget egyelőre „mély szkepticizmus” övezi a felülvizsgálat kezdetén.
Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris megállapodást „nehéz lesz eladni” a kongresszusnak. Mindazonáltal elismerte, hogy a kormány jó eséllyel mégis keresztülviheti az akaratát.
Keddi beszédében az amerikai elnök elismerte, hogy a megállapodás nem fog megoldani minden nézeteltérést az Egyesült Államok és Irán között. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán még veszélyesebb lenne a közel-keleti térségre nézve. Azokat a szankciókat nem fogják feloldani, amelyeket a terrorizmus támogatása és a térség destabilizálása miatt vetettek ki Teheránra. Obama arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok annak idején a Szovjetunióval is kötött fegyverkorlátozási egyezményeket, és azokhoz hasonlóan az Iránnal hozott megállapodás is az ország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.
