Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tegnapi tanácskozásán némi haladást sikerült ugyan elérni, de néhány jelentős ügyben az állam-, illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk – közölte a tanácskozás után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke. A pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések.
Továbbra is minden lehetséges.
Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szerint abban egyetértés volt, hogy a görögök által beterjesztett javaslat nem elégséges a strukturális reformok beindításához, és további intézkedésekre van szükség, amelyekről hosszú és intenzív vita folyt. „Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban elkőszült. A többiről viszont az állam- illetve kormányfőknek kell dönteniük” – mondta Overtveldt.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter – akinek kormánya tegnapra virradó éjszaka elzárkózott attól, hogy Athén újabb mentőcsomagot kapjon – elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-éig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb az adó-, nyugdíj- és áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt.
Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.
A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa keveselli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.
A korábbi tervek arról szóltak, hogy a tegnap délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban tegnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a „grexit”, Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.
Az euróövezeti vezetők – Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint – így most addig fognak tanácskozni, amíg valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban (oldalzártakor még nagyban folyt a tanácskozás). Diplomaták szerint Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament azonnal tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti „elszántság” hitelét.
Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) alapból, elkerülhetetlenné válik a „grexit”.
Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős biztos szerint ha Görögország elkezdi végrehajtani a reformokat, akkor meglesz a tárgyalások megkezdéséhez szükséges alap. A francia politikus úgy vélte: gazdaságilag ambiciózus, politikailag pedig realista reformprogramra van szükség, a cél pedig az, hogy egy mélyreható reformokon átesett Görögország legyen az eurózóna tagja.
Harisz Georgiadesz ciprusi pénzügyminiszter az elmúlt fél évet elpocsékolt időnek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy számára a Grexit határozottan nincs napirenden.
Az olasz pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan közölte: folytatják a munkát, hogy az Európai Bizottságnak felhatalmazást adjanak az újabb görög mentőprogram megtárgyalására, és országa szerint ehhez meg is vannak a feltételek. „Lássuk be: a legnagyobb akadály a bizalom hiánya. Ezért a görög parlamentnek már holnap el kellene kezdenie megvalósítani azokat az intézkedéseket, melyek elsősorban Görögország számára szükségesek, s elindulhatna a bizalom újjáépítése” – vélekedett az olasz politikus, aki szerint sok idő ment pocsékba, és „nem engedhetjük meg magunknak, hogy még többet elpazaroljunk”. Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy mire számít, egyetlen szóval válaszolt: semmire.
Hónapokig fennmarad a tőkeellenőrzés
Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy még hónapokig fenntartják a tőkekorlátozásokat Görögországban abban az esetben is, ha megállapodnak a nemzetközi hitelezőkkel. A miniszter kijelentette, ha létrejön a megállapodás, a bankok nagyon gyorsan kinyitnak, még azon a héten, hogy az Európai Központi Bank (ECB) növeli – a görög bankok működését lehetővé tévő – sürgősségi likviditási támogatás (ELA) keretösszegét. Ezt a plafont június 26-a óta tartja változatlan szinten, 89 milliárd eurón az euróövezeti jegybank kormányzótanácsa.
A finanszírozás elapadása miatt, illetve a betétkivonások megakadályozásának érdekében a görög kormány kénytelen volt szigorú korlátozásokat bevezetni a tőke mozgására. A görög bankok és a tőzsde június 29-e óta zárva tart, csak a bankkártyával nem rendelkező nyugdíjasokat, illetve a bankbetétet elhelyezni kívánókat szolgálják ki személyesen meghatározott fiókokban. Görögországban kibocsátott bankkártyával naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel készpénzben a tulajdonosok bankjegykiadó automatákból.
A Mega görög televíziónak nyilatkozva Sztatakisz megerősítette, hogy megállapodás esetén is „bizonyos ideig” érvényben maradnak a korlátozások. A vállalatok közötti tranzakciókat „azonnal helyreállítják”, de továbbra is érvényben marad a készpénzfelvételre és a külföldi utalásokra való tilalom, kivéve az exportőröket és a hajózási szektort. A turizmussal kapcsolatos külföldi devizamozgás nagy részét is engedélyezik – mondta a miniszter.
Moszkva a közvetlen energiaszállítást fontolgatja
Oroszország tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közvetlen energiaszállítással támogassa Görögország gazdaságának talpra állítását – közölte tegnap Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter. Oroszországnak az a szándéka, hogy az energetikai együttműködés kibővítésének révén támogassa a görög gazdaság fellendítését. Így Moszkvában jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben közvetlenül szállítsanak energiahordozó nyersanyagokat a dél-európai országba – fogalmazott Novak, de azt nem közölte, hogy milyen energiahordozókról van szó. Mindössze annyit mondott, hogy minisztériuma arra számít, hogy néhány héten belül megállapodnak a görög féllel.
Miközben Görögország és nemzetközi hitelezői között hosszú, kimerítő és kaotikus tárgyalások folytak, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök három hónap alatt két alkalommal is ellátogatott Oroszországba, és találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel. Oroszország többször is támogatásáról biztosította Görögországot. A két ország június 19-én elvi megállapodást írta alá, miszerint kétmilliárd eurós beruházással meghosszabbítják a Török Áramlat gázvezetéket, amelyet korábban csak a török–görög határig terveztek kiépíteni. Az ehhez szükséges forrásokat alapvetően az orosz fél biztosítja.
