Ha holnap tartanának népszavazást az országban azzal a kérdéssel, hogy „Támogatja-e Szerbia európai uniós csatlakozását?”, a polgárok 49 százaléka szavazna igennel a kormány integrációs irodájának júniusi felmérése szerint. A polgárok 28 százaléka karikázná be a szavazólapon a nemleges válaszlehetőséget, 17 százalékuk nem menne el szavazni, 6 százalékuk pedig nem tudja, milyen választ adna a kérdésre. Az integrációs iroda egy évvel ezelőtti felmérése szerint a támogatók aránya 46 százalékos volt, a polgárok 19 százaléka nemmel szavazott volna, húsz százalékuk nem ment volna el szavazni, tizenöt százalékuk pedig nem tudott volna választ adni a kérdésre. A tavaly decemberi válaszok szerint a polgárok 44 százaléka szavazott volna igennel, 25 százaléka pedig nemmel. Az Ipsos Strategic Marketing közvélemény-kutató intézet novemberi felmérése szerint azonban az EU mellett a polgárok 54 százaléka voksolna, 25 százalékuk pedig nemmel szavazna.
A polgárokat a felmérésben a reformok szükségességéről is faggatták. A megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy a reformokat végre kellene hajtani akkor is, ha az ország nem Európa felé igyekezne. Egy évvel ezelőtt ez az arány 67 százalék volt. A válaszadók 20 százaléka a korrupcióellenes harcot és az igazságügyi reformot, 13 százaléka az egészségügyi reformot, 8 százaléka az oktatásügy reformját, 7 százaléka pedig az emberi jogok fokozottabb védelmét, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, valamint a fogyasztóvédelmet nevezte meg a legfontosabb célok egyikeként. Ezek az arányok nagymértékű csökkenést jelentenek, egy évvel ezelőtt ugyanis a polgárok 58 százaléka a korrupcióellenes harcot, 41 százaléka az egészségügyi reformot, 37 százaléka az emberi jogok fokozottabb védelmét, 29 százaléka az igazságügy, 29 százaléka az oktatásügy reformját, 25 százaléka a mezőgazdasági termelés fejlesztését, 16 százaléka a fogyasztóvédelmet, 15 százaléka pedig a környezetvédelmet nevezte meg a legfontosabb célok egyikeként.
Öt százalékkal növekedett azon válaszok száma, mely szerint a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet folytatni kellene az európai integrációtól függetlenül. A megkérdezettek 66 százaléka vélekedett így. Az uniós csatlakozás a polgárok 37 százaléka szerint jó lenne, 34 százaléka közömbös vele kapcsolatban, 29 százaléka szerint pedig rossz lenne. Egy évvel ezelőtt 43 százalékkal a közömbös válaszok voltak túlsúlyban, a pozitív válaszadók pedig 2 százalékkal voltak kevesebben, a negatív megítélés pedig csak 22 százalék volt. A válaszadók 17 százaléka az integrációban a fiatalok számára a szebb jövő esélyét, 16 százaléka több munkalehetőséget, 12 százaléka pedig az EU-n belüli könnyebb közlekedést lát. A tavalyi felméréshez képest ez óriási visszaesés, mivel akkor a polgárok 47 százaléka gondolta úgy, hogy az integráció jelenti a fiatalok számára a szebb jövő esélyét, és 36 százalék látott benne munkalehetőséget. A megkérdezettek 34 százaléka szerint személyesen semmi haszna sem lenne az EU csatlakozásból, 28 százaléka szerint biztosan lenne haszna belőle, és 13 százaléka szerint ugyanannyi haszna lenne belőle, mint amennyi kár érné. A kérdésre viszont, hogy Szerbia számára haszonnal járna-e a csatlakozás, a válaszadók 36 százaléka felelt igennel, 20 százaléka szerint ugyanakkora lenne a haszon, mint a kár, a 16 százaléka szerint pedig több kár érné az országot, mint haszon.
A polgárok 24 százaléka szerint az EU, 22 százaléka Oroszország, 15 százaléka szerint pedig Japán adta Szerbiának a legtöbb visszatérítés nélküli fejlesztési támogatást. Az adatok szerint 2000 és 2014 között az EU és tagállamai összesen 2,6 milliárd eurót ajándékoztak az országnak, ezt követően az USA 666 millió eurót, Németország 337 millió eurót, Svédország 204 millió eurót, Olaszország 187 millió eurót, Norvégia 163 millió eurót, Svájc 144 millió eurót, Japán 109 millió eurót, Kína pedig 4,9 millió eurót ajándékozott Szerbiának.
Arra a kérdésre, hogy milyen országmodellt választanának mintaképül Szerbiának, és hogy milyen országban élnénk legszívesebben, a válaszadók 25 százaléka Svájcot jelölte meg, 22 százaléka Németországot, 17 százaléka Oroszországot jelölte meg, 12 százaléka pedig nem tudja, hogy hol élne legszívesebben.
