2024. március 28., csütörtök

A szabadkai Népkör finanszírozásáról

Jó, hogy az önkormányzat támogatja a patinás művelődési központot – Kinek fizettek a szülők a gyermekmegőrzésért?

A szabadkai Népkör MMK illetékes vezetői lapunknak arról nyilatkoztak, hogy a Magyar Művelődési Központ húsz éve nem kapott nagyobb összegű támogatást, hogy a Magyar Nemzeti Tanács ugyan kiemeltként emlegeti, anyagi támogatást azonban egyszer sem biztosított az intézménynek, s fennmaradásukat legnagyobbrészt a városi önkormányzat megértésének köszönhetik. Mivel azt is jelezték az említett interjúban, hogy nyitott, őszinte párbeszédre vágynak, ezért úgy gondoltuk, a témát folytatjuk.

 MILYEN FORRÁSBÓL?

Még egy kérdés felmerült a napokban, amely kötődik a szabadkai Népkörhöz: Hajnal Jenő, az MNT elnöke lapunk múlt hétvégi számában a vele készült interjújában arról is szólt, hogy a Népkörben rövid ideig engedély nélkül működött egy játszóháznak nevezett bölcsőde a Magyar Házban dolgozók gyerekei részére, a bölcsőde ingyenes volt, és ő alapos megfontolás után az elődje által a Népkörrel kötött szerződés megszüntetése mellett döntött. Hajnal Jenő sok fontos témát felvetett, kezdve attól, hogy a Magyar Összefogás öt tagja a frakción belül önállóan működik, szinte ellenzéki magatartást vett fel, az Európa Kollégiumon át az ösztöndíjrendszerig, mégis a közösségi portálokon csakis az volt a téma, hogy a bölcsődei szolgáltatásért mennyit fizettek a szülők. Annak jártunk utána, hogy mit tartalmazott az MNT korábbi elnökével kötött szerződés, a Magyar Nemzeti Tanács mennyit költött a gyermekmegőrző üzemeltetésére, milyen forrásból, a szülők mennyit fizettek a szolgáltatásért. A Népkör MMK és a Magyar Nemzeti Tanács képviselőjét kerestük fel a témával kapcsolatban.

Mivel a közvélemény keveset tud ezzel kapcsolatban, először is azt kérdeztük Bodrogi Hajnalkától, a Népkör MMK szakszolgálat-vezetőjét, kötöttek-e szerződést az MNT-vel a bölcsőde működtetéséről, ha igen mikor és kivel. Az is érdekelt bennünket, az MNT bérleti díjat fizetett-e a Népkörnek.

 CSALÁDBARÁT GYERMEKMEGŐRZŐ

– A kérdések pontos megválaszolása érdekében, fontosnak tartjuk elmondani a következő tényeket:

A Magyar Nemzeti Tanács és a Népkör Magyar Művelődési Központ elnökei több ízben folytattak megbeszélést a téma kapcsán, ugyanakkor a Magyar Házban működő intézmények alkalmazottjaival is többször került sor konzultációra. A találkozók az MNT hivatalában és természetesen a tervezett helyszínen zajlottak le, a Népkör MMK dr. Kern Katalin nevű termében. A szülők felmérhették, megismerkedhettek a helyiség és a hozzá tartozó egységek adottságaival.

Mindezek alapján az MNT szerződéskötést indítványozott, az akkori Közigazgatási Hivatal általános jogi ügyekkel megbízott tanácsosa előkészítette a megfelelő dokumentumot. A megbízási szerződés értelmében 2014. szeptember 1. – december 31. közötti időszakban a Népkör MMK a Magyar Házban működő intézmények alkalmazottjainak gyermekei számára a szerződésben rögzített megfelelő feltételeket volt köteles biztosítani.

A családbarát gyermekmegőrzőnek (ahogy azt a fent nevezett szerződés, illetőleg a fent nevezett szerződésnek az MNT elnöke által meghozott egyoldalú felmondásáról szóló határozat is megnevezi), vagyis a Népkör MMK-nak szerződéses kötelezettsége volt a gyermekek megőrzésére és nevelésére alkalmas biztonságos, felszerelt környezet biztosítása, a gyermekek háromszori étkeztetésének megszervezése, és a családbarát gyermekmegőrző nyitvatartási idejének biztosítása. (Itt fontos elmondani, hogy a gyermekmegőrző kísérleti jelleggel működött: családbarát módon igazodott az azt igénybe vevő szülők munkaidejéhez és elfoglaltságaihoz.)

Az MNT vállalt kötelezettséget és gondoskodott a szakpedagógusokról, továbbá a Népkör MMK által elvégzett szolgáltatás díjazásának, tehát nem bérleti díj címén, kisebb tárgyak és fogyóeszközök, tisztítószerek, foglalkozásokhoz szükséges anyagköltségek, amortizációs költségek megtérítéséről, valamint a megfelelő rezsiköltségekhez való hozzájárulásról mindösszesen legfeljebb havi 65 000 dinár értékben. A Népkör MMK az MNT felé rendszeresen – havonta – tételesen kimutatta a megfelelő költségeket. Fontos elmondani azt is, hogy a szolgáltatás értéke egyetlen egy esetben sem érte el a havi 65 000 dinárösszeget.

Az előzőek értelmében – minthogy a Népkör MMK-nak volt feladata az étkeztetés megszervezése erre bejegyzett szolgáltató igénybevételével, valamint az étkeztetési költségek összegszerű teljesítése – az intézmény a szülőkkel a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának általános jogi ügyekkel megbízott tanácsosával egyeztetett szövegű szerződést kötött, amelynek értelmében étkeztetési szolgáltatás igénybe vételéért havi 5000 dinár, vagy legfeljebb 10 alkalom esetén 2500 dinár került megfizettetésre, de a szerződés lehetőséget adott a szolgáltatás alkalmankénti igénybevételére is 300 dináros áron.

A 2. pontban elmondottakhoz hozzátartozik, hogy a szerződéses időszak lejárta előtt, 2014. december 5-ei hatállyal, 2014. december 4-én meghozott határozata értelmében a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a megbízási szerződést egyoldalúan felbontotta.

A gyermekmegőrzőt igénybe vevő szülők reagálásai és az általuk megfogalmazott kérések alapján a Tanács elnöke az MNT hivatalába konzultációs megbeszélést hívott

össze az MNT, a szülők és a Népkör MMK képviselőinek részvételével. Ennek nyomán, az ott megbeszéltekkel összhangban a Népkör MMK méltányossági kérelemmel fordult az MNT elnökéhez, hogy az MNT demográfiai akcióterve kapcsán létrejött családbarát gyermekmegőrző a megbízási szerződésben eredetileg rögzített, 2014. december 31-ei dátumig állhasson a szülők és gyermekeik szolgálatában, amely kérést az MNT elfogadta, és engedélyezte az abban kérelmezetteket. Itt jegyezzük meg, hogy a szülők szükségesnek, fontosnak és nehezen kiválthatónak találták a gyermekmegőrzőt, és mindannyian szerették volna továbbra is igénybe venni azt – válaszolta megkeresésünkre Bodrogi Hajnalka, a Népkör MMK szakszolgálat-vezetője.

NÉGY HÓNAP ALATT 745 EZER DINÁR

Bábi Attilától, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalvezetőjétől arra kértünk választ, mekkora összeget költött az MNT a népkörös bölcsődére és milyen forrásból. A szülők fizettek-e a szolgáltatásért, ha igen, mennyit és kinek, milyen formában működtették?

– A Magyar Nemzeti Tanács 2014 szeptemberétől december végéig gyermekmegőrzőt (az elnevezés a szerződésekben szerepel) működtetett a Népkör magyar művelődési központban. A gyermekmegőrző a Magyar Nemzeti Tanács hivatalában, a Pannon RTV-ben és a Magyar Házban dolgozó szülők gyermekei számára volt hozzáférhető.

Az MNT a következő összegeket költötte a gyermekmegőrzőre:

2 óvónő 4 havi bruttó fizetése: 417 412,80 RSD

Népkör megbízási szerződése: 212 237,00 RSD

felszerelés: 103 645,98 RSD

étkezés 1 havi 12 300,00 RSD

összesen 745 595,78 RSD

A fenti összeget a Népesedési Akcióterv magyarországi támogatásából kívánták volna kifizetni (a hátrányos helyzetben levő diákok ösztöndíjazására szánt összeg átminősítésével), de mivel nem kaptak rá jóváhagyást, a kifizetés a költségvetés – más hatalmi szintek átutalásai tételből (köztársasági, tartományi, önkormányzati támogatás) lett kifizetve.

A szülők hozzájárulást fizettek a gyermekmegőrzésért havi 5000 din értékben, azok pedig, akik alkalmanként használták a megőrzőt 300 dinárt fizettek a Népkörnek.

A gyermekmegőrző legalább 20 gyermek számára négy hónapig működött a Népköri Aranykapu játszóház keretein belül. A Népkör megbízása magában foglalta a gyerekek megőrzését, nevelését és étkeztetését. A leszerződött összeg pedig a fenn említetteken kívül magába foglalta a rezsiköltségeket is – mondta Bábi Attila, az MNT hivatalvezetője.

 RÓZSASZÍN LAVÓROK, BEDŐLŐ SZÉKHÁZFAL

A Népkör vezetői által felvetettekkel kapcsolatban Lovas Ildikót kérdeztük, aki az előző összetételű MNT kulturális tanácsa és a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájának szerkesztője volt:

– A szabadkai Népkör részéről valóban megfogalmazódtak olyan elvárások, hogy kiemeltként legyenek kezelve, és én ezt valóban nem tudtam vállalni. Emlékszem, a Magyar Szóban épp akkor jelentek meg egy egész oldalon a fotók a rózsaszín lavórokról, amelyeket a topolyai Kodály MMK emeleti termében kellett elhelyezni a beázott tető miatt, közben a pancsovai Petőfiben a szivárgó vízvezeték miatt majdnem bedőlt az épület egyik oldala, a gombosi magyarok pedig úgy látták (megjegyzem az idő őket igazolta), hogy ha vesznek egy tájházat, azzal újjá tudják építeni az ottani magyar közösséget szellemi-kulturális értelemben. Nem állt módomban az MNT művelődési tanácsosként, hogy egy vagy két központot kiemeltként kezeljek, aminek nemcsak az anyagi és projekt alapú támogatás volt az oka, hanem például az a kitettség is, amely az intézményeket elkerüli, az egyesületeket azonban bármikor sújthatja. Noha a szabadkai Népkör ilyesmit sohasem érzékelhetett, mert egyszerűen és hála istennek, nem szembesült ilyesmivel, de gondolnunk kellett azokra a központokra is, mint amilyen az újvidéki Petőfi, amelytől a barátságosnak nem mondható városi bizottság elvette a teljes évi támogatást, hogy egy újonnan létrehozott és csak nevében magyar egyesületnek adja. Vagy a törökbecsei Jókai helyzete sem volt rózsás, amikor az anyaországi támogatásokból felújított székházuknak egyszer csak a fele maradt, mert nem rendezték velük a bérletet. Ezeken a gondokon is igyekezett enyhíteni az MNT-s kulturális politika, talán nem oldotta meg végleg, de megvolt a nyitottság és empátia.

 EGÉSZ VAJDASÁGRA KITERJEDŐ FIGYELEMMEL

Az MNT kulturális stratégiájában szerepelnek hivatásos intézmények, és vannak az identitást, hagyományok őrzését, fejlesztését, megtartását végző amatőr egyesületek, illetve azok a kortárs művészettel foglalkozó egyesületek, amelyek nem intézményes keretek között működnek. Ennek alapján kellett felállítani a támogatási rendszert. hogy az mindenki számára elfogadható legyen, ha nem is teljesen megfelelő – ideális állapotok nem igazán léteznek, ez természetes. Egyébként 2012–2014 között magam is részt vettem azokon a megbeszéléseken, ahol megszülettek azok az MNT-t és a VMSZ-es politikusakat érintő döntések, amelyek értelmében a Népkört legfőképpen az önkormányzat támogatja, ilyen szempontból Szabadka polgármestere is ezt teszi, amiképpen az MNT kulturális bizottsága is bizonyára ezt tette, és az a parlamenti képviselő is, aki időpontot egyeztetett az előző művelődési miniszternél, és el is kísérte a Népkör vezetőit a megbeszélésre. Az, hogy a szabadkai önkormányzat, mint erős, magyar önkormányzat a terhek javát vállalja, azért volt fontos döntés, mert az MNT-nek egész Vajdaság területén és projekt alapon megvalósuló támogatást kellett biztosítania, különös figyelemmel a kis közösségekre, a szórványban élőkre.

Abban teljesen egyetértek a Népkör vezetőivel, hogy nem jó megoldás az, ha egy egyesületnek a rezsi jellegű költségeket el kell bújtatnia, az átlátható működés a legfontosabb. Március közepe óta Etela Jerinkic és Ágoston Pribilla Valéria tanácsos asszonyok által irányított testület írja a város kulturális stratégiáját, biztos vagyok abban, hogy ez a kérdés is terítékre kerül.

 Az nem számít, hogy egy 150 éves művelődési egyesületről van szó?

– De nagyon fontos! Kalapot emelünk a Népkör mindenkori tagsága és vezetése előtt, de ez mégsem lehet a kiemelt támogatás alapja, mert akkor ez azt jelenti, hogy a nagybecskereki Petőfi, amely az idén decemberben ,,csak” hetvenéves lesz, fele olyan értékes. Biztos vagyok azonban abban, hogy ez félreértés volna, ezt senki nem gondolja. A hagyományokat, a megélt éveket, a patinás múltat tisztelni kell, de hivatkozási alapként kezelni túlzás volna.

 A Népkör legnagyobb rendezvényét, az Interetno Fesztivált mennyire támogatta, támogatja az MNT ?

– Az Interetno szinte vállalkozás szintű, immár nem csak a szabadkaiak körében közkedvelt rendezvény, ami egy nagyon fontos kulturális értéket, a nemzetek kultúrái közötti átjárhatóságot mutatja be. Hiszem, hogy az MNT, ahogyan bizonyára a többi nemzeti tanács is, meg fogja találnia a módját annak, hogy az adott nemzeti közösséget érintő programok támogatásából részt vállaljon, de egészét és filozófiáját tekintve mára ez a rendezvény elsősorban a sokszínűségre és a kultúrák közti átjárhatóságra alapozódó rendezvénnyé vált, ami egészében megtalálta a helyét a városi fesztiválok között – úgy tűnik, a ,,Népkör magyar falain” túlra kerülve, de az esti táncházak idejére közte is maradva – hallottuk Lovas Ildikótól.

A Népkörben meghonosodott és a közelmúltban megszűnt felnőtt amatőr színjátszásnak nagy hagyománya, népszerűsége volt, de például 2000-től 2003-ig a Népkörben sikeresen működött a nótaklub is, amelynek 12 énekese, állandó zenekara volt, ennek megálmodója és művészeti vezetője Molnár József, az Újvidéki Rádió közkedvelt nótaénekese volt. Szerettük volna, ha nyilatkozik lapunknak, miért nem szól már hosszú évek óta a magyar nóta a Népkörben, de Molnár József egyéb elfoglaltságai miatt most nem tudta vállalni a beszélgetést, a későbbiekben nyilatkozik majd.