Az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban csütörtökön elfogadták a frakciók egyeztetése mentén összeállított Srebrenica-határozatot. A dokumentum elfogadását egy horvátországi EP-képviselő indítványozta.
A határozat a hágai törvényszék és a hágai Nemzetközi Bíróság besorolása mentén genocídiumként kezeli az 1995-ben elkövetett mészárlást. A több mint 8 ezer muzulmán férfi és fiúgyermek meggyilkolásáért a határozat a Ratko Mladić vezette, boszniai szerbek alkotta alakulatokat, valamint a különböző álkatonai alakulatokat teszi felelőssé. Az ENSZ szintén felelőssé tehető, hiszen nem tett eleget küldetésének, és nem védte meg a srebrenica lakosságot, határozott az EP. A srebrenicai mészárlás a legnagyobb háborús gaztett, amely a második világháború után Európában történt, áll a határozatban, amely a srebrenicai mészárlás mellett a volt Jugoszlávia területén elkövetett egyéb gaztetteket is mélységesen elítéli.
– 1200 srebrenicai muzulmánt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Több ezer muzulmán nőt és gyermeket deportáltak a településről, sok nőt megerőszakoltak. A tragikus srebrenicai történések mély sebeket ejtettek a bosznia-hercegovinai nép lelkén, és megnehezítik az országban élő nemzetek közötti megbékélést. Az Európai Parlament a lehető leghatározottabban elítéli a srebrenicai népirtást, és ünnepélyesen kijelenti, hogy ilyen hátborzongató gaztett soha többé nem történhet meg. Az EP elutasítja a relativizmus, a tagadás és a népirtás hamis tolmácsolásának minden formáját – áll a határozatban.
A vita során az EP és az Európai Bizottság képviselőinek némelyike elítélően nyilatkozott arról, hogy szerdán Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett brit Srebrenica-határozatot.
|
Sértő vétó Az Amnesty International (AI) értékelése szerint az orosz vétó sérti a srebrenicai áldozatok hozzátartozóit, valamint megnehezíti a megbékélést Bosznia-Hercegovinában. A 8 ezer muzulmán férfi és fiúgyermek meggyilkolása rávilágított az ENSZ hiányosságaira a boszniai háború tekintetében, fejtette ki John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai részlegének igazgatója. |
Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának képviselőháza szintén Srebrenicával foglalkozott, és egyhangúlag elfogadta saját Srebrenica-határozatát, amelyben a húsz évvel ezelőtt elkövetett gaztettet népirtásként határozza meg, és elítél minden olyan nyilatkozatot, amely megkérdőjelezi ezt a terminust. Fontos felismerni a népirtás jeleit a jövőben megtörténő konfliktusokban, és meg kell akadályozni az ilyen bűncselekményeket, különös tekintettel a Közép-afrikai Köztársaságban, Burundiben és Szíriában zajló konfliktusokra, szögezik le a határozatban.
A dokumentumot Christopher Smith republikánus kongresszusi képviselő terjesztette fel, beszédében rámutatva: a nemzetközi közösségnek szinte egyöntetűen az a véleménye, hogy ami Srebrenicában történt, azt népirtásként kell kezelni. Szavai szerint húsz évvel ezelőtt a boszniai szerbek katonai alakulatai szisztematikusan meggyilkoltak több mint 8 ezer embert az ENSZ védelme alatt álló területen.
– Ezt a brutális gyilkosságot nem harcok során követték el, hanem fegyvertelen és védtelen embereket gyilkoltak meg, akiket a holland békefenntartók arról biztosítottak, hogy semmi nem történik velük, ha megadják magukat. Az ENSZ egységei kötelesek voltak megvédeni a civileket, akár erőszak árán is, de amikor ennek eljött az ideje, nagyon kis ellenállást tanúsítottak, mert a katonai vezetők elsődleges célja nem a civilek, hanem az ENSZ-katonák védelme volt – taglalta Smith, majd egy ENSZ-katonát idézett: „Mindenki megijedt. Nagyon könnyű meghalni egy ilyen hadműveletben. Amennyire én tudom, nem azért küldtek bennünket Srebrenicába, hogy az enklávét védjük, hanem megfigyelőkként.”
|
Ne lehessen vétó! Francois Delattre, Franciaország ENSZ-nagykövete a BT szerdai ülését követően azt mondta, a háborús bűnök és népirtás tekintetében meg kellene szüntetni a vétójogot. A BT egyetlen tagállamának sem lenne szabad megakadályoznia, hogy az ENSZ háborús bűncselekményt vagy genocídiumot ítéljen el, nyomatékosította Delattre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Franciaország, az USA, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína élhet vétójoggal. |
– Ezek a békefenntartók a népirtás megfigyelőivé váltak, sőt, végül még ennél is többek lettek. 1995. július 13-án a holland békefenntartók átadták a szerbeknek a muzulmánokat, pedig azok védelmet kértek tőlük. Végignézték, ahogyan a férfiakat elválasztják a nőktől és a gyermekektől, ez a tevékenység pedig Bosznia-Hercegovinában a halál jeleként vált ismertté – mondta a képviselő.
