2024. március 29., péntek

Vétózott Oroszország

Aleksandar Vučić részt vesz a srebrenicai megemlékezésen

Oroszország végül mégis élt vétójogával, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogadta el a Nagy-Britannia által előkészített Srebrenica-határozatot. A szóban forgó ülés kezdetét kedden több órán át tartó háttéregyeztetést és huzavonát követően tegnapra napolták el. Nemcsak Oroszország, hanem Kína és más országok sem találták elfogadhatónak a határozat szövegét.

Ezt követően szerbiai idő szerint tegnap reggel Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok képviselői átnyújtották Oroszország képviselőjének a határozat legújabb, immár hetedik változatát, abban a reményben, hogy az elfogadhatóbb lesz az orosz fél számára. A nap folyamán Gennadij Gatilov, Oroszország képviselője a BT-ben még arra utalt, hogy olyan kompromisszumokat igyekeznek kieszközölni, amelyek mindegyik fél számára elfogadhatóak lehetnek.

– Oroszország kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a Srebrenica-határozatban pozitív szellemben kell megjelennie a daytoni békeszerződésnek. Ezenfelül véleményünk szerint káros lenne, ha továbbra is folytatódna a találgatás, hogy ki a felelős a srebrenicai népirtás megtörténtéért, vagy ha a jövőben is csakis egy népet – a szerbeket – jelölnének meg bűnösként – fogalmazott Gatilov.

Ezt a nyilatkozatot követően az elemzők kijelentették: egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Oroszország meghallgatja Tomislav Nikolić szerb államfő kérését, és él vétójogával. Végül azonban mégis ez történt

Az ülés kezdetén Oroszország először azt kérte, hogy a határozatról egyáltalán ne szavazzanak, a többi tagállam képviselője azonban elutasította ezt az indítványt. A szavazás alkalmával a BT tizenöt tagállama közül tízen támogatták a határozatot, négyen – Kína, Venezuela, Angola és Nigéria – tartózkodtak, Oroszország pedig megvétózta.

A vita során Nagy-Britannia képviselője közölte: a határozat nem vádolja a szerb népet, hiszen gaztetteket mindenki elkövetett, és mindegyik oldalnak voltak áldozatai. A szavazás után a brit képviselő megrökönyödésének adott hangot, az USA képviselője pedig közölte, hogy az orosz vétó újabb foltot ejtett a BT tekintélyén.

Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök a szavazást követően közleményben fejtette ki: „Nagy nap a mai Szerbia számára.” Nemcsak azért, mert sikerült megakadályozni Szerbia és a szerb nép ismételt meggyalázását, hanem azért, mert Oroszország sokadszorra bizonyította, hogy igaz és hűséges barátja Szerbiának, fogalmazott Nikolić, aki a közlemény folytatásában elismeri, hogy Srebrenicában elképzelhetetlen gaztettet követtek el, amelyet egész Szerbia elítél.

– Számtalan gaztett történt a háborús kilencvenes évek során. Egyének vagy egyének csoportjai követték el ezeket a gaztetteket. Nagy-Britannia határozatának az volt a célja, hogy egyedül a szerb népet ítéljék el bűnösként – fogalmazott Nikolić.

Az EP is Srebrenicáról

Az Európai Parlament frakciói tegnap saját Srebrenica-határozatukat véglegesítették. A dokumentumot az EP mai, plenáris ülésén bocsátják szavazásra. A frakciók elkészítették saját javaslataikat, és ezekből állították össze az EP határozatjavaslatát.

A dokumentumban mélységesen elítélik a Srebrenicában történt gaztettet, amelyet a hágai törvényszék és a hágai Nemzetközi Bíróság is genocídiumként sorol be. A határozatban a több mint 8 ezer srebrenicai muzulmán férfi és fiúgyermek kivégzéséért a Ratko Mladić vezette boszniai szerb erőket teszik felelőssé.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök már a kedd késő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján nagyon biztos volt ebben a forgatókönyvben. Közölte, hogy a határozatot nem fogadja el a BT, ezért holnapután részt vesz a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából Potočariban megtartandó megemlékezésen. Mint azt kifejtette, arról biztosították, hogy a brit határozatot ilyen, Szerbiára nézve kedvezőtlen formában biztosan nem fogadja el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem azt a lépést kívánta megtenni ebben a témában, amely tiszteletet érdemelne. Ezt a lépést csakis mi, szerbek és bosnyákok, tehetjük meg. Srebrenica és a többi vesztőhely a mi balkáni bűnünk. A kormány tagjaival egyhangúlag úgy határoztunk, hogy július 11-én én képviselem Szerbiát a megemlékezésen. Hogy miért? Azért, mert úgy véljük, hogy mi, a számtalan áldozatot jegyző szerbek, mások áldozatai előtt is kötelesek vagyunk főt hajtani. Nem a britek fognak ebben a régióban élni, hanem mi, szerbek és bosnyákok. Büszkén és emelt fővel megyek Srebrenicába, és bizonyítani fogom, hogy Szerbia elítéli az ott történt szörnyűséges gaztettet – fogalmazott Vučić.