Viharos, ismeretlen és életveszélyes vizekre evezett Görögország, ahol a vasárnapi referendumon a szavazók nagy arányban elutasították a nemzetközi hitelezők kéréseit. Bár a lakosság ezzel a kilátásba helyezett új megszorítások ellen tiltakozott, az Európai Unió és – másik főhitelezőként – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még keményebb feltételeket szabhat a túlélést jelentő további támogatásokért cserébe. Persze meg is enyhülhetnek az államcsődbe került Görögország irányába, amely olyan probléma elé állította az uniót, amilyennel megalakulása óta nem találkozott. A megoldásról, amely akár Görögország euróövezeti tagságának megszűnését (Grexit) is magával vonhatja, Párizsban egyeztetett Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia államfő.
(Léphaft Pál karikatúrája)
A legkiválóbb jósok és jövőbelátók sem tudnák megmondani, mi lesz Görögország sorsa a következő napokban, hetekben, hát még az eljövendő esztendőkben. A kérdésre mások sem tudják a választ azok után, hogy a görögök nagy többsége (61,31 százaléka) vasárnap referendumon visszautasította a külföldi hitelezők – az EU és az IMF – legutóbbi követeléseit, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június 30-án lejárt legutóbbi mentőprogramban számára még elérhető összeghez (7,2 milliárd euróhoz).
Annyi biztos, hogy a kormány akaratának megfelelő népszavazási eredmény óriási zűrzavart okozott az EU-ban, az eurózónában, az európai tőzsdéken és a nemzetközi pénzpiacokon. Az is nyilvánvaló, hogy a referendumot – a hitelezőkkel hónapokig folytatott eredménytelen egyezkedés után – június 26-án meglepetésszerűen kezdeményező kormány jelentősen megerősödött.
Az Alekszisz Ciprasz radikális baloldali miniszterelnök vezette koalíció a siker után megismételte: folytatná a hiteltárgyalásokat. A nemzeti kárelhárító karmester szerepében tetszelgő Ciprasz az ügy érdekében már körbetelefonálta a vezető uniós hatalmak legmagasabb rangú képviselőit. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter pedig megüzente: Athén az együttműködés jobbját nyújtja a nemzetközi hitelezőknek, akikkel szerinte 24 óra alatt kellene megállapodni. Ezt azonban már nem várja meg, mert tegnap (uniós nyomásra) váratlanul lemondott, hogy – mint indokolta – a kormány könnyebben megállapodhasson a hitelezőkkel, akiknek a képviselőit a minap még terrorista módszerek alkalmazásával vádolta.
A kormányszóvivő valamivel derűlátóbb. Gabriel Szakellaridisz úgy véli: a megbeszéléseket 48 óra alatt lehetne lezárni.
Vágyálmokat kergetnek
Ezek azonban vágyálmok. Az EU vezetői már jó előre tudatták: elfogadhatatlannak tartják a népszavazást, ha pedig a görögök többsége még a hitelezők ellen is szavaz, azzal az ország kiiratkozik az euróövezetből. Ezt egyre valószínűbbnek tartják a szakértők is, jóllehet Görögország továbbra is maradna a közösségben.
Bár az Unió csúcsvezetőinek nagyon kellemetlen a görög NEM szavazatok győzelme, nem sietik el a tárgyalások újrakezdését, amelyek június 27-én szakadtak meg, miután Ciprasz faképnél hagyta a hitelezők euróövezeti küldöttségét, s általános megrökönyödésre referendumot írt ki. A közösség tagországainak pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tegnap csupán annyit üzent: várja Athén új tárgyalási javaslatait.
A megegyezés elősegítésében korábban fontos szerepet játszó Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök tegnap este Párizsban találkozott, s a görög népszavazás utáni teendőkről egyeztetett. Alighanem meghatározták a további stratégiát, s amit eldöntöttek, vélhetően azt próbálják meg keresztülvinni az eurózóna kedd estére Brüsszelbe meghirdetett rendkívüli csúcstalálkozóján.
A jelentős eurótartalékokkal rendelkező Kína azt üzente a (sürgős) segítségnyújtástól vonakodó – s az eddigi történtek miatt a Ciprasz-kabinettel szemben rendkívül bizalmatlan – Berlinnek és Párizsnak, illetve az EU-nak, hogy Görögországot nem kellene kiebrudalni a valutaövezetből, a válságot pedig megfelelően illene kezelni, mivel ez az egész világra hatással lesz.
Előzőleg Sigmar Gabriel német alkancellár már érzékeltette Berlin álláspontját. Eszerint Ciprasz már „felégette az utolsó hidakat” is Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé. Gabriel közölte: nehéz elképzelni tárgyalásokat a görög kormánnyal egy új hitelcsomagról.
Fogytán az euró és a türelem
A görög helyzet miatt a 19 tagú euróövezet állam- és kormányfői ma soron kívüli csúcstalálkozót tartanak, az Európai Bizottság szintén rendkívüli ülésen vitatja meg a helyzetet. Ciprasz abban reménykedik, hogy az európai vezetők gyorsan összehoznak egy tisztességes megoldást, egy reformtervet, amely figyelembe veszi legújabb elképzeléseit az adósságleírásról, illetve átütemezésről, ennek az elemzők viszont nem sok esélyt adnak.
A visszafizethetetlennek tűnő, csaknem 317 milliárd eurós államadósság rendezésének megkönnyítése ugyan elengedhetetlennek tűnik, de a többi problémás tagország ezt nem nézné jó szemmel, mivel nekik nem adtak kedvezményeket a válságkezeléshez. Ráadásul 2012-ben – addig példátlan módon – a magánhitelezők már beleegyeztek az (állam)adósság csaknem felének az elengedésébe, a hiteltörlesztések határidejét pedig meghosszabbították, és a kamatokat is csökkentették.
A Ciprasz-kormány már jó ideje szorgalmazza az adósság egy részének elengedését, különben az ország sosem tud elindulni a növekedés útján. Az uniós tagállamok, élükön Németországgal, mindeddig azonban a szőnyeg alá söpörték a politikailag kényes kérdést.
Athén arra is számít, hogy a minap faképnél hagyott és ezzel végtelenül feldühített, elbizonytalanított hitelezők (euróövezeti pénzügyminiszterek) sietve újjáélesztik a görög bankrendszert, amely a teljes összeomlás szélére sodródott. A pénzintézeteket az Európai Központi Bank (ECB) hitelei tartják életben. Ha az ECB nem bővíti a támogatást, Görögországban elfogy az euró, s az állam képtelen lesz fizetni a közalkalmazottakat, a nyugdíjakat, sőt a lakosság sem juthat hozzá a megtakarításaihoz. A görögök már csak 60 eurót vehetnek ki a bankautomatákból, de a népszavazás okozta nagy kavarodás miatt elképzelhető, hogy hamarosan ennyi sem jut nekik. A bankautomaták ugyanis állítólag már csak egy-két napig bírják a rohamot, utána kifogynak a készpénzből.
Pusztító erejű üzenet
Szakértők egybehangzóan állítják: sürgősen megoldást kell találni a gigászi adósság problémájára. Az EU és az IMF már két mentőprogramot is indított, összesen csaknem 240 milliárd euró hitellel próbálta megakadályozni az államcsődöt, ami a múlt héten jogi (technikai) értelemben azonban bekövetkezett.
A görög válság olyan kérdéseket hozott a felszínre, amelyekre nincsenek kész, kidolgozott válaszok, hiszen a probléma példa nélküli az EU-ban, és nagymértékben befolyásolja, sőt veszélyezteti az eurózóna jövőjét. Ezért házon belül valójában senki sem akarja a Grexitet, amelyet az unió gazdaságilag átvészelne, de hatalmas presztízsveszteséget szenvedne. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy a Grexit ártana Európa hírnevének és hitelességének, sőt „pusztító erejű üzenetet küldene” harmadik országoknak.
