2024. április 19., péntek

Eljut Szerbiába a görög válság szele?

HETI KÖRKÉRDÉS

Miben nyilvánulhat meg a szerbiai lakosok esetében a görögországi válság?

Szavazatok száma: 183

Heti kommentárunk a vasárnapi görögországi népszavazás előtt íródik, s mire a szöveg a nyomdából az olvasó elé kerül, már ismertek lesznek a referendum eredményei. Függetlenül ettől, körkérdésünkben arra próbálunk rámutatni, hogy a múlt hét utolsó napjainak szemszögéből miként alakultak a dolgok, hogyan látták olvasóink a görög helyzetet, és hogy rövid távon miben nyilvánulhat meg mindez a szerbiai lakosok életében.

Kezdjük a tényekkel: a görög tőke igenis jelen van Szerbiában. Görögország az első öt ország közé tartozik a Szerbiában befektetett külföldi tőke mennyisége tekintetében. A hazánkban működő hellén gazdasági társaság adatai szerint az utóbbi években kétmilliárd eurót meghaladó beruházást valósítottak meg az országban, és a mintegy 150 görög érdekeltségű gazdasági társaság körülbelül 10 000 szerbiai személyt foglalkoztat. Más adatok szerint akár 250-re is tehető a Szerbiában üzletelő görög érdekeltségű cégek száma, amelyekben együttesen megközelítőleg 250 000 szerbiai kapott munkahelyet. Hogy csak a legnagyobbakat említsük: a Coca Cola HBC (vagy más néven a Coca Cola Hellenic), a kosjerići Titan cementgyár, az EKO Serbia benzinkúthálózat mind görög tőkét képeznek, akárcsak az elmúlt napokban oly sokat emlegetett pénzintézetek: az Alfa Bank, az EFG Bank, a Vajdasági Bank és a Pireus Bank is.

Habár megtörténhet – de mégis kicsi a lehetősége annak –, hogy Görögország államcsődöt mondjon, és visszatérjen a régi nemzeti fizetőeszközre, az euróövezetből való kilépés és a drachma bevezetése hatalmas kihívás elé állítaná nem csupán a görögöket, hanem Európát is. Az euróövezetből való távozás egyértelműen az EU fizetőeszközének, az eurónak további gyengüléséhez vezetne, és csak gyorsított menetben folytatódna, ami tulajdonképpen hónapok óta tart: az euró árfolyamának az amerikai dollárhoz és a svájci frankhoz viszonyított értéktelenedése.

Tehát mindezek a tényezők, még ha nem is házunk táján történnek, komoly hatással lehetnek a szerbiai polgárok életére. Az euró gyengülésével a svájci frank tovább erősödik, átveszi a megbízható valuta helyét, és mindazok, akik svájcifrank-alapú hiteleket törlesztenek, az árfolyam-ingadozások következtében az eddiginél is nagyobb részletekkel számolhatnak. Szerbia szemszögéből a másik tartalékvaluta, vagyis az amerikai dollárnak erősödése sem vigasz, hiszen az államszinti közadósságot dollárban számolják.

Ami szinte közvetlenül érintheti a szerbiai polgárokat, az a hazánkban tevékenykedő görög érdekeltségű bankok további ügyvitele. A fenn említett négy pénzintézet a szerbiai bankrendszerben mintegy 14 százalékos részesedést tud magának, ami azt jelenti, hogy legalább négymilliárd dollárt tartanak kezükben. A Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója, és az intézmény csúcsvezetősége váltig hangoztatja, aggodalomra nincs ok, a szóban forgó bankokban az ügyfelek betétei biztonságot élveznek, és a jegybank illetékesei komoly ellenőrzéseket folytatnak. Mint mondják, a görög bankok a hazai törvények értelmében tevékenykednek, de – tegyük hozzá – a hétköznapi ember fejében megfordul a gondolat: mi a garancia arra, hogy részükről nem történik törvényszegés, és nem csúszik át országhatáron túlra a banki tőke.

Az SZNB azt is állítja, hogy az érvényben levő jogszabályok értelmében minden egyes, 50 000 euró alatti betétre szavatosságot vállalt az állam, és a lakosságnak nincs miért aggódnia. Másrészt pedig a sajtóban olyan híresztelések érkeznek, hogy az 50 000 eurós felső határt a szerb állam kisebbre faragja. Hogy mennyire és hogy mikortól, azt még nem lehet tudni.

Ha nem is kizárólag gazdasági alapon, de a kikapcsolódás, az évi pihenés terén is érintettek lehetnek a szerbiai polgárok, különösen azok, akik görögországi nyaralást fizettek be, vagy csak terveztek. Noha a válság első megnyilvánulásai, a megmozdulások és a politikai csatározások a fővárosra összpontosulnak, ennek hatása többé-kevésbé érezhető az egész országban. Az idegenforgalmi irodák képviselői természetesen nem riasztják el a turistákat, de valamennyien hangoztatják, ha a vendég gépkocsival indult útnak, csakis teli tartály üzemanyaggal lépjen be Görögországba, és persze „teli zseb” kemény valutával, mert a bankok a mögöttünk levő héten nem nyitottak ki, és csak a bankautomatákon lehetett pénzhez jutni. Azokat pedig annyira megrohamozták a helybéliek, hogy képtelenség őket feltölteni.

Az is megtörténhet, mint ahogy olvasóink többsége véli, a görögországi események semmilyen érezhető hatást sem fejtenek ki a szerbiai lakosok életére. Az elkövetkező napok majd válaszul szolgálnak.