Aleksandar Vučić és Orbán Viktor (Fotó: Ótos András)
Ahogyan arra a legtöbben számítottak is, a Szerbia és Magyarország közötti határvonal magyar oldalán épülő, illegális bevándorlás megfékezése céljából tervezett kerítés, vagy ahogyan arról a magyarországi illetékesek beszéltek, ideiglenes határzár jelentette a két kormány közötti együttes budapesti ülés egyik fő témáját. A kormányközi csúcsot követően az Országházban megtartott sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy lényegében ez a kérdés volt az egyedüli olyan téma, melynek kapcsán a jelen pillanatban nem teljes az egyetértés a két állam között. Abban egyetértett a két kormány, hogy a problémát kezelni kell, s hogy a magyar fél szándéka nem fog negatív hatást gyakorolni a kétoldalú kapcsolatokra a jövőben, abban azonban már nem, hogy egy efféle lépés számít-e a problémakezelés legmegfelelőbb módjának. A szerb oldalon inkább azt a megoldási módszert részesítenék előnyben, mely az együttes határellenőrzésekben, a közös és kerítések nélküli fellépésben jutna kifejezésre. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy átmeneti megoldásként tekintenek a szóban forgó lépésre, melyre Magyarország azért kényszerült, mert „harapófogóba” került. Nem csupán dél felől érkezik ugyanis az országba befogadhatatlan mennyiségű illegális bevándorló, hanem az Európai Unió nyugati tagállamai is elkezdték visszautasítani a menekülteket belépésük első uniós célpontjára, vagyis Magyarországra. A kormányfő azt mondta, ebben a helyzetben más megoldást nem tudtak kitalálni, a kerítés egy kikényszerített megoldásnak számít. Véleményének adott hangot, hogy nem menekültkérdéssel, nem gazdasági bevándorlással, hanem valós népvándorlással kell a politikumnak szembenéznie, mely nem fog megszűnni még abban a pillanatban sem, amikor az érintett területeken sikerül rendezni a válsághelyzetet. Ettől pedig még nagyon messze áll ma a világ, közölte.
– Magyarország, amíg csak módjában állt, igyekezett a szomszédos államok érdekeit maximálisan szem előtt tartva meghozni a döntéseit a migránsok kapcsán. Az előállt körülmények tükrében azonban kénytelenek vagyunk védeni a déli határainkat. Nem Szerbia vagy a szerb nép ellen irányuló lépésről van szó. A legális határátlépés lehetőségeit nem szűkítjük, sőt bővíteni és fejleszteni kívánjuk ezeket az átkelőket – húzta alá beszámolójában Orbán.
MI CSAK HARMADIKOK VAGYUNK A SORBAN
Aleksandar Vučić szerb kormányfő úgy fogalmazott, nem számít túl boldognak a kerítés-felállítással kapcsolatos tervek kapcsán, s Szerbia inkább a közös fellépésben látja a helyzet megoldását. Azt mondta, maga is aggódik a bevándorlók számának fokozatos növekedése miatt, s el tudja fogadni azt, hogy mindegyik országnak jogában áll döntése szerint eljárnia a határa védelmében. Maga is akképp foglalt állást, hogy a magyar lépés nem ront majd a két állam közötti rendkívül jónak számító kapcsolatokon, ugyanakkor közös akciók tervezésére kérte fel a magyar felet. A két ország közötti viszony stabilitása a Nyugat-Balkán régiójának stabilitását is garantálja, állapította meg Vučić. Elégedetten szólt arról, hogy Magyarország, Szerbia és Ausztria egy nappal korábban sikeres tárgyalásokat zárt le a határellenőrzésről, Orbán azonban ezeket a sikereket csak részleges megoldásnak nevezte. Vučić közölte, Szerbia a harmadik vagy negyedik ország az illegális bevándorlók európai útján, akik legalább egy uniós államon is túljutnak útjuk során, utalva ezzel arra, hogy az EU sem tesz meg mindent a probléma rendezése érdekében.
ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSEK
A magyar–szerb kormánycsúcsot követően négy stratégiai fontosságú államközi szerződést írtak alá az illetékes miniszterek – előtérben Ivica Dačić és Szijjártó Péter
A magyar–szerb kormánycsúcsot követően négy stratégiai fontosságú államközi szerződést írtak alá az illetékes miniszterek. Az oktatás, tudomány és kultúra területén történő együttműködésről szóló egyezményt Srđan Verbić oktatási tárcavezető és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere látták el kézjegyükkel. A Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatásáról szóló, előzőleg 2010-ben aláírt megállapodás módosított verzióját Jadranka Joksimović európai integrációkkal foglalkozó és Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter írták alá. Ivica Dačić, a szerb diplomácia vezetője és Szijjártó a külügyminisztériumok közötti egyetértési nyilatkozatot, a két kormányfő pedig az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó szándéknyilatkozatot is aláírták az együttes ülést követően.
MAGYARORSZÁGNAK FONTOS A SZERB REFORMOK SIKERE
Az Országházban megtartott szerdai sajtótájékoztatót egyébként gratulációkkal indította Orbán Viktor. Azt mondta, amikor tavaly ősszel a szerb kormányfő bemutatta neki a gazdasági és pénzügyi reformok terveit, nem volt biztos abban, hogy a felvázoltak meg is valósulnak, de abban sem, hogy egy ilyen szigorú konszolidálást követően a legközelebbi kormányközi találkozó alkalmával is Aleksandar Vučićtyal tárgyalhat majd, nagy politikai kockázattal jár ugyanis az efféle tervek végrehajtása. Bátor tervnek nevezte a szerbiai reformokat, melyek teljesítéséhez és az elért eredményekhez gratulált, s abbeli meggyőződését fejezte ki, hogy azok megadják egy boldogabb és magasabb életszínvonalú jövő esélyét. Bejelentette, hamarosan Magyar Nemzeti Kereskedőház kirendeltség nyílik Szabadkán és Újvidéken, de lényeges az Eximbank belgrádi irodájának megnyitása is.
– Nem csupán Szerbia ügye a gazdasági helyzet rendezése, az Magyarország alapvető érdeke is. Szerbiának stabil országnak kell lennie, nem lehet hazánknak jó az, ha instabil szomszéddal van dolga – fogalmazott Orbán.
A vajdasági magyarokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a magyar kormányfő elmondta, hogy Szerbia egy, az európai standardokat felülmúló, a Kárpát-medencére egyébként nem jellemező bánásmódot tanúsított az elmúlt időszakban e közösség iránt, ezért abban is biztos, hogy a most megszületett egyezmények is szolgálni fogják a határon túli magyarok érdekeit.
A kormányközi csúcson egyetértés született a Nyugat-Európába vezető közlekedési útvonalak fontossága, a Belgrád–Budapest vasútvonal létrehozásának jelentősége kapcsán is, de abban is teljes az egyetértés, hogy a két állam energiaügye is szorosan összefügg egymással – valamint az orosz kapcsolatokkal is. Magyarország éppen ezért támogatja azt az elképzelést, hogy 2019-re kiépüljön az az alternatív földgázvezeték, mely Törökországon és Szerbián keresztül juttatná el ezt az energiaforrást Magyarországra, majd onnan más európai államokba.
NE CSAK VAJDASÁGBA FEKTESSENEK BE
Aleksandar Vučić kijelentette, hogy a történelem során ilyen jó kapcsolatok még nem voltak Magyarország és Szerbia között, s aláhúzta, hogy egy sikeres, gazdag, stabil Magyarország előfeltételét jelenti egy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező Szerbia megteremtésének. Beharangozta, hogy a szerb oldal már az év végére készen áll a két főváros közötti vasútvonal projektumának megkezdésére, s hogy július közepén megtartják az ezzel a projektummal megbízott vegyes bizottság ülését is. Köszönetet mondott magyar kollégájának a földgázvezeték kiépítése kapcsán nyújtott baráti támogatásáért, valamint azért is, hogy Orbán számos helyen szólalt fel pozitív hangnemben a szerbiai reformokról bátorítva a magyar beruházókat. Kijelentette, Szerbia szívesen látna befektetőket területének egészén, nem kizárólag Vajdaságban. A gazdasági eredményekről szólva kifejtette, a költségvetési hiány rövid idő alatt a tavalyi év végi 6,6 százalékról az idén a bruttó hazai termék 1,6 százalékára esett vissza.
NÖVEKVŐ KERESKEDELMI FORGALOM
Gazdasági témákkal foglalkozott a délutáni Magyar–Szerb Üzleti Fórum is, melyen ugyancsak részt vettek a kormányfők és a két állam miniszterei, magas rangú tisztségviselői. Orbán beszédében a két ország stabilitásának meglétét, a bilaterális kapcsolatok felfelé ívelését és a gazdasági eredményeket nevezte kulcsfontosságúnak a befektetések növeléséhez. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki a két állam közötti kereskedelmi forgalom, melyhez képest az idén újabb 2,5 százalékos növekedést jegyeztek az eddigiekben. Vučić az új, modernebb, gyorsabb ügyintézést szolgáló szerbiai törvények elfogadásáról számolt be a fórumon és arról biztosította a beruházókat, hogy a szerb kormány mindenben segítséget kész nyújtani a számukra, amennyiben a hazai gazdaságba történő befektetésre szánják el magukat.
