2024. március 29., péntek

Négy hónap halasztás a médiaprivatizációnak

Az állam csupán azon sajtóházak működését pénzeli október végéig, amelyek július elsejéig közzé teszik a magánosítási felhívást

A Szerbiai Képviselőház hétfőn elfogadta a közszolgálati médiumok működéséről szóló törvény módosítási javaslatait, amelynek értelmében a médiaprivatizáció végső határidejét július 1-jéről október 31-ére tolták ki. A módosítási javaslatra 158 képviselő szavazott igennel, 13-an nemmel, 3 képviselő pedig nem szavazott. Az elfogadott törvénymódosítások csupán azon médiumok esetében engedélyezik október 31-ig az állami költségvetésből való pénzelését, amelyek július 1-jéig közzéteszik a magánosítási felhívást. Azon sajtószervek esetében, amelyeknél július 1-jéig nem teszik közzé a tőkeértékesítési felhívást, megszüntetik az állami költségvetésből történő pénzelést, megszakítják a privatizációs folyamatot és a dolgozóknak ajánlják fel a tulajdonjogot részvények formájában.

Az elfogadott módosítások szerint a Tanjug hírügynökség és a Radio Jugoslavija számára az állami költségvetésből további 107 millió dinárt kell elkülöníteni. A Tanjug a június 1-je és október 31-e közötti működésére 87,3 millió dinárt kap, a Radio Jugoslavija pedig a június 1-je és július 31-e közötti működésére 19,7 millió dinárt kap. A Tanjug hírügynökségről szóló törvény a hírügynökség eladásáról szóló szerződés aláírásakor, legkésőbb október 31-én válik hatálytalanná.

A médiumok működéséről szóló törvény módosítási javaslataira a parlamenti képviselők 35 módosítási indítványt adtak be. A szerb kormány és a művelődési és tájékoztatási minisztérium egyetlen egy indítványt sem fogadott el, de a parlamenti vita során Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter mégis elfogadott egy, a Szociáldemokrata Párt által beadott technikai jellegű módosítási indítványt.

A módosítási javaslatokról szóló parlamenti vita során az ellenzéki pártok azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tájékoztatás nélkül maradhatnak. Janko Veselinović, a Fordulat Mozgalom képviselője azt javasolta, hogy a magánosítás végső határidejét ne négy hónappal, hanem egy évvel tolják ki, hogy az érintett sajtószervek fel tudjanak készülni a privatizációs eljárásra, míg az Új Párt képviselői a médiaprivatizáció elhalasztása miatt felelősségvállalást követeltek. A Demokrata Párt azt javasolta, hogy a leendő tulajdonosokat kötelezzék arra, hogy a privatizációt követő öt évben megtartsák a médiumok privatizációt megelőző 24 hónapra vonatkozó programsémáját. A DP képviselői közül Vesna Marjanović a felszólalásában fontosnak nevezte, hogy a Sajtótanács részt vegyen az írott sajtóval szemben támasztott feltételek végrehajtásának ellenőrzésében, míg Balša Božović szerint egyes médiumok esetében gyanús körülmények között folyik a privatizáció és hozzátette, hogy a Studio B már meg is kezdte a szerkesztéspolitikájának megváltoztatását, annak érdekében, hogy olcsóbban privatizálhassák magukat.

Zoran Živković, az ÚP elnöke azon véleményének adott hangot, hogy semmivel sem lehet igazolni a privatizáció végső határidejének elhalasztását és a szerb kormány akadályozza a közszolgálati médiumok működéséről szóló törvény alkalmazását. Szavai szerint nem lehet azzal mentegetőzni, hogy a magánosítás határidejének eltolására a helyi médiumokban és az önkormányzatokban ülő felelőtlen személyek miatt van szükség, ugyanis a szerb kormánynak alkalmaznia kell a törvényeket, és ha valaki meg akarja akadályozni azok végrehajtását, akkor azt szankcionálni kell.

– Az államnak, az önkormányzatoknak és a tartománynak ki kell vonulnia a médiumok tulajdoni szerkezetéből. Ez nem vita tárgya. Úgy néz ki, a szerb kormány ezt nem képes végrehajtani – mondta a képviselő.

A médiaprivatizáció elhalasztása miatt kritikával illette Vladimir Pavićević, Živković párttársa Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási minisztert. Véleménye szerint a miniszter a módosítási javaslatokkal arra kényszeríti a parlamentet, hogy válasszon a jogállamiság és a médiaprivatizáció között.

– Amikor tavaly augusztusban a parlament elfogadta a közszolgálati médiumok működéséről szóló törvényt, abban az állt, hogy 2015 július 1-jéig be kell fejezni a magánosítást. Ez annak ellenére, hogy kötelező érvényű volt, mégsem történt meg, erre most azt mondjuk, hogy október végéig kell befejezni. Ugyan ki hiszi el, hogy most október 31-ig valóban be is kell fejezni privatizációt – vélekedett Pavićević.

Janko Veselinović szerint a médiaprivatizációval a hatalom egyszerűen mag akarja szüntetni azon sajtótermékeket, amelyek számukra politikailag nem hasznosak, míg a többit a befolyásuk alá akarják vonni.

– A médiaprivatizáció nem holmi piaci paradicsom, vagy tojásárulás, hanem több tíz éve működő sajtóorgánumok szervezett leállítása – hangoztatta a Fordulat Mozgalom képviselője.

Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter beszámolója szerint Szerbiában összesen 1447 sajtóorgánum létezik, amelyek közül 110 televíziós csatorna és 350 rádiócsatorna. A médiaprivatizáció összesen 79 médiaházat érint, közöttük a Szabadkai Rádiót is.