2024. március 28., csütörtök

A nagy összeesküvés

A szarajevói merénylet és következményei – Gregor Mayer könyvének ismertetése

Az első világháború kitörésének századik évfordulójára a tavalyi év folyamán számos tanulmány, dokumentumfilm készült. A mi térségünkre vonatkozólag egyik legnagyobb figyelmet keltő könyv Gregor Mayer A nagy összeesküvés című műve először német nyelven jelent meg (Verschwönung in Sarajevo), azóta mi is elolvashatjuk Csutak Gabriella magyar nyelvű fordításában. A szerző magyar kiadásához írt előszavában azt írja a könyvről: „...A könyv egy másik világháborúról szól, az elsőről, amely sok, a második világháború kitörése szempontjából mérvadó problémákat hagyott örökül... egy olyan erőszakos eseményről szól, amely az akkori osztrák tartományi székhelyen, Szarajevóban történt, és egy sor olyan eszkalálódó diplomáciai lépést indított el, amely végül a háború kitöréséhez vezetett...”

Gregor Mayer német származású újságíró, a DPA közép- és délkelet-európai tudósítója, művében részletesen kifejti saját nézeteit az 1914. június 28-ai eseménnyel kapcsolatban, kutatja annak előzményeit, körülményeit, következményeit. Az író párhuzamot von az első világháború kitörése, és a mai feszültségek (Közel-Kelet, illetve a legújabb orosz–ukrán összetűzés) között, amelyek szerinte még a száz évvel ezelőtti világháború történelmi örökségei.

A könyv megírását hosszú és alapos kutatómunka előzte meg, számos szakemberrel való beszélgetés, akik a szarajevói merénylet és általában az első világháború történelmével foglalkoznak.

Gregor Mayer könyve külön fejezetekben foglalkozik Gavrilo Princip, a merénylet elkövetőjének személyével, lelkiállapotával, börtönéveivel. Sokat megtudhatunk a Kállay Benjámin kormányzása alatt lévő Boszniáról, Szerbia kapcsolatairól az Ifjú Bosznia mozgalommal, magáról a merényletről és az azt következő háborús időszakról.

Művének első részében Mayer a harcias és hazafias Ifjú Bosznia mozgalom tagjainak cselekedeteire próbál magyarázatot adni. Azokra a kérdésekre keresi a választ: Mi motiválta a fiatalokat a gyilkosság elkövetésére? Politikai vagy személyes okok voltak-e a háttérben? Mennyire lehettek tisztában tettük esetleges következményeivel? Érdekes elolvasni a Gavrilo Princip és dr. Martin Pappenheim neurológus és pszichiáter közötti párbeszédet, amely a theresienstadti börtönben játszódott le a háborús évek alatt. Az orvos jegyzetei Principről érdekesek, részletesek, és néha hátborzongatóak. Nemcsak róla, de társairól is sok mindent megtudhatunk a faggatás folyamán. Részletes betekintést kapunk magáról az intézményről is, amelyben a letartóztatott ifjak leélték utolsó éveiket. Megtudhatjuk, hogyan teltek Princip utolsó órái, illetve milyen viszonyban volt dr. Levittel, aki ápolta halálos betegen.

A következő fejezetben az író Boszniát mutatja be, és különösen Princip szülőfaluját, Grahovót. Eredeti képek illusztrálják Princip szülőházát, családtagjait és persze őt magát is, valamint a börtöncelláját Bécsben.

Megtudhatjuk, milyen forradalmi hangulat uralkodott Boszniában és magában a színes lakosságú Szarajevóban Kállay kormányzó halála után, illetve azt is, hogyan kerültek Princip és társai ennek a mozgalomnak a kellős közepébe.

A következő fejezet Belgrád és a Szerb Királyság álláspontjait vizsgálja a boszniai szerbekre nézve. A Fekete Kéz nevű szervezetet sokan kapcsolatba hozzák a boszniai merénylőkkel. A Dragutin Dimitrijević Apis körüli csoportosulás korábban az 1903-as, királyellenes merényletért volt felelős.

A könyv utolsó része magáról a merényletről szól. A város utcáin uralkodó hangulattól egészen Nedeljko Čabrinović bombatámadásáig és Gavrilo Princip lövéséig, amely halálos sebeket ejtett Ferenc Ferdinánd trónörökösön és feleségén, Chotek Zsófián. A helyszínen letartóztatott merénylők és társaik később a bíróságon feleltek tetteikért, zömével nem érték meg még a nagy háború végét sem. Mayer a szarajevói fiatalok mai örökségével is foglalkozik művének utolsó oldalain, ugyanis ma is sokan hősként tekintenek Principre, számos nacionalista mozgalom idealizálja személyét, emlékműveket emelnek neki. Híres mondatait sűrűn és sokfelé idézgetik, és már falfeliratokat is szentelnek emlékére, amelyek dicsőítik.

A szarajevói merénylők elemzése mellett az író ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy nem felelősséget és bűnösöket keres, nem új tényeket akar napvilágra hozni, csupán tapasztalatai segítségével új szempontból megvilágítani a már ismert eseményeket. Mayer ugyanis sok időt töltött Jugoszláviában és a Közel-Keleten is, jelenleg is a Belgrád–Budapest reláción él.

Gregor Mayer A nagy összeesküvés című könyvét forrón ajánlom fiataloknak és idősebbeknek egyaránt, eléggé könnyed és szórakoztató jellegű, hogy diákok is kezükbe vehessék, ugyanakkor tényeken alapuló, komoly tanulmány, amelyből történészek, kutatók és más értelmiségiek is sok újat megtudhatnak a jeles eseményről, amely gyökerestül megváltoztatta Európa és a világ sorsát.