2024. április 20., szombat

„Igazságtalan politikai döntés”

A svájci igazságügyi minisztérium csütörtökön Szerbia helyett Naser Orić Bosznia-Hercegovinának való kiadatását hagyta jóvá. A közleményben az állt, hogy a kiadatás pontos idejét biztonsági okok miatt nem hozzák nyilvánosságra, pénteken azonban már arról értesültek a médiumok, hogy Orić a kora délutáni órákban elhagyta Svájcot és Bosznia felé vette az irányt. Szarajevóba érkezését követően az ügyészségre szállították, a procedúrák szerint az ügyészségnek egy napja van arra, hogy a bírósághoz továbbítsa az ügyet, ahol ezt követően döntenek a további lépésekről. A boszniai hadsereg srebrenicai parancsnokát június 10-én tartóztatták le Bernben, Szerbia elfogatóparancsa alapján. Szerbia Srebrenicán elkövetett háborús bűnökkel terheli, akit a hágai törvényszék 2008-ban már jogerősen felmentett a Srebrenicán elkövetett bűncselekmények felelőssége alól. A letartóztatásnak politikai következményei is lettek, elhalasztották Tomislav Nikolić államfő Szarajevóba tervezett látogatását.

„POLITIKÁNK NEM VÁLTOZIK”

A svájci szervek döntésére reagálva Aleksandar Vučić miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, melyen igazságtalan politikai döntésnek nevezte a csütörtökit. A szemtanúk vallomásaira hivatkozva feltette a kérdést, ki fogja visszaadni Slobodan Ilić szemét – melytől a beszámolók szerint a parancsnok saját kezével fosztotta meg áldozatát –, és ki fogja visszaadni azt a több száz életet, melyet az Orić által vezetett erők oltottak ki. Vučić meggyőződésének adott hangot, hogy érdemi eljárást Szarajevóban Orić ellen nem folytatnak majd. Mindennek ellenére arról biztosított mindenkit, hogy Szerbia politikája ezután sem fog megváltozni, mert másokkal ellentétben, mint mondta, Szerbiának nem okoz gondot, hogy szembenézzen a szerbek által végrehajtott háborús bűnökkel és elismerje azok megtörténését. Országunk békét és stabilitást szeretne továbbra is az egész régióban, s ezen nem változtat még akkor sem, ha értetlenül áll egyes döntések előtt, húzta alá. A kormányfő saját bevallása szerint azért szeretett volna ellátogatni Srebrenicára, a mészárlás huszadik évfordulója alkalmából tervezett megemlékezésre, hogy megmutassa, mi a különbség „köztünk és mások között”. Véleményének adott hangot: egyesek nem tudják megérteni azt, hogy a szerbeknek és a bosnyákoknak a következő évtizedekben és évszázadokban is együtt, s nem csupán egymás mellett kell élniük. Nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy amikor békejobbot nyújtott, s bejelentette, kész elmenni Srebrenicára, akkor támogatás helyett azonnal fenyegetéseket kapott. Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy elmegy-e végül, arról számolt be, hogy július 6-a és 9-e között hozza majd meg a végleges döntését, amiről értesíteni fogja a nyilvánosságot.

A szerb áldozatok emléknapja

A szerbiai és a boszniai szerb köztársaságbeli kormányok együttes pénteki ülésén arról hoztak döntést, hogy ezentúl augusztus 5-ét a Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban elhunyt háborús áldozatok emlékének szentelik. Az ülést követően megtartott sajtótájékoztatón a szerb kormányfő elmondta, hogy hazánk és a boszniai entitás ezentúl közösen fognak megemlékezni ezen a napon a szerb elüldözöttekről és áldozatokról, ugyanúgy, ahogyan Vid-napját és a jasenovaci áttörést is közösen ünneplik. Vučić hangsúlyozta, Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását, de a Szerb Köztársasággal aláírt különleges kapcsolatokról szóló szerződés azt jelenti, hogy ennek az entitásnak van kihez fordulnia, ha segítségre van szüksége.

„HÁNY ÉVSZÁZADRA LESZ SZÜKSÉG?”

Ivica Dačić pénteken azt mondta: az Orićról meghozott svájci döntés a háborús bűnök ellen folytatott harc kudarcát jelenti. Szemmel látható, folytatta, hogy a svájci szervek egyáltalán nem elemezték azokat a vádakat, amelyekkel Szerbia a volt parancsnokot terheli, s ez számít valódi tragédiának. Hozzátette: ekképpen politikát csinálnak a bűntettekből, s mindenről szó esik, csak arról nem, hogy az illető mikor fog felelni azokért a tettekért, amelyeket a háború alatt elkövetett. Szerbia és Bosznia-Hercegovina kapcsolatairól szólva úgy fogalmazott, azok mindig akkor jutnak zsákutcába, amikor valamilyen évfordulóhoz kerülünk közel, s bocsánatot kell kérni a múlt történései miatt. Meggyőződésének adott hangot, hogy ez így nem mehet tovább. Kifejtette: Európában Franciaország, Németország és Anglia már tíz évvel a háború után lefektették a közös európai berendezkedés alapjait. Feltette a kérdést: nekünk hány évszázadra lesz szükség hasonló eredmények eléréséhez?

Gazdasági témákról is szó esett

Az Aleksandar Vučić által összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón a Nemzetközi Valutaalappal folytatott együttműködés is terítékre került. A kormányfő szerint Szerbia büszke lehet a megvalósított pénzügyi eredményekre. Arról számolt be, hogy az ország sikerrel vette az IMF első felülvizsgálatát. A költségvetési hiány ma alacsonyabb a bruttó hazai termék 1,7 százalékánál. Gratulált Szerbia polgárainak, amiért készek voltak maguk is vállalni a reformokkal járó nehézségek terhét. Szerbia az egészséges pénzügyekkel rendelkező államok sorába lép, értékelte Vučić. A miniszterelnök a Szerbiai Telekom eladásáról is beszélt. Azt mondta: akkor kerül erre sor, amikor a legjobb árat el tudja az állam érni, az eladásból származó összeget pedig nem a költségvetési hiány fedezésére, hanem infrastrukturális projektumok pénzelésére fordítanák. Emlékeztetett, hogy 2011-ben 1,1 milliárd eurót kínáltak a Telekom részvényeinek 51 százalékáért, ám, mint mondta, Szerbia ma sokkal előnyösebb befektetési célpontnak számít, ezért mindenképp magasabb árat kívánnak elérni.