Május végén lapunk hasábjain beszámoltunk egy új gázvezeték-projektum, a Keleti Körív megépítéséről. Részleteit még ki sem dolgozták, máris kútba esett a Nyugat-Európát, és részben Szerbiát is ellátó alternatív földázgvezeték elképzelése. Ugyanakkor egyre komolyabban foglalkoznak a Török Áramlat megépítésével.
Az Európai Bizottság nem támogatja a Keleti Körívet – közölte a héten az Európai Unió szerbiai küldöttsége. Az uniós testület a csökkentett kockázatú vállalkozást ösztönzi, ebben az esetben a Bulgáriából interkonnektorokon keresztül érkező gázellátást. Az Európai Bizottság egyetért a Közép- és Délkelet-Európa gázvezeték (CESEC) megvalósításának tervével, és ebben Szerbia is részt venne. Az európai testület jelenleg az orosz Gazprom, a brit–holland Shell, a német E.ON és az osztrák OMV közös tervére összpontosít, amely szerint két mellékággal bővítenék ki az Északi Áramlat gázvezetéket, így évente 55 milliárd köbméter gázt szállítanának rajta keresztül.
Mint ismeretes, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia május 21-én regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg. A négy külügyminiszter Rigában még aznap aláírta azt a megállapodást, amely szerint összekötik a gázvezeték-rendszereiket, de a különböző országokból érkező gázvezetékek elkerülték volna Szerbiát. A tervek szerint a Keleti Körívnek keresztelt új, 1274 km hosszú gázvezeték építése 2018-ban kezdődött volna. A földgázt biztosító országok között emlegették Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt, Irakot, Ciprust és Oroszországot.
A TÖRÖK KAPCSOLAT
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly decemberi, ankarai látogatása során jelentette be, hogy elállnak a Déli Áramlat beruházástól, helyette egy másik gázvezetéket építenek Oroszország és Törökország között. A vezetéken Ukrajna megkerülésével jut majd az orosz földgáz Európába. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója nemrég bejelentette, hogy 2016 decemberében üzembe helyezik a gázvezetéket. A Török Áramlatot a tervek szerint a Fekete-tenger alatt 660 kilométer hosszan, az eredetileg Déli Áramlatnak tervezett útvonalon fektetnék le Törökország európai partvidéke irányában, emellett kétszázötven kilométer hosszan új útvonalat is kialakítanának Törökország területén. A Gazprom a görög–török határon gáztározót is építene, innen Moszkva szerint a dél-, és közép-európai uniós országok továbbszállíthatnák az orosz gázt. A Török Áramlat tervéhez Görögország is csatlakozott. Az évi 63 milliárd köbméter gáz szállítására tervezett Török Áramlaton 47 milliárd köbméter földgáz kerülne Európába, 16 milliárd köbméter pedig közvetlenül jutna Törökországba.
AZ UKRÁN TRANZIT VÉGNAPJAI
Ha megépül a Török Áramlat vezeték, akkor Európát több gázzal tudnák ellátni, mint amennyire szüksége van. A két vezeték eredményes működése tulajdonképpen eltérítené a gáz útját, többé nem volna szükség az ukrajnai tranzitra, ennek következtében a kijevi vezetés évente több milliárd euró bevételtől esne el. A Deutsche Welle német rádió szerint az évi 55 milliárd köbméter gáz szállítása az európai és orosz üzleti kapcsolatok újjáéledését eredményezné. Nem véletlen, hogy az amerikai vállalatok bojkottálták a fórumot. Az Euobserver brüsszeli internetes újság erről úgy írt, hogy ez a nagyszabású üzlet az oroszok ellen kivetett szankciókat illetően megosztja az európaiakat. Ezzel egy időben az uniós vezetők ragaszkodnak az ukrán tranzithoz és új források után kutatnak, így többek között Azerbejdzsánból és Algériából szállítanák a gázt. Ukrajnán keresztül évente 63 milliárd köbméter gáz érkezik Európába, de Oroszország a bizonytalan tranzitra hivatkozva bejelentette, hogy 2019-ben beszünteti a nyugati szomszédján keresztül történő gászállítást. Az Európai Unió ebben a pillanatban gázszükségleteinek egyharmadát Oroszországból szerzi be, ennek a mennyiségnek mintegy fele Ukrajnán halad keresztül. Az európai szakértők és kommentátorok úgy értékelik a helyzetet, hogy a nagy európai cégek be akarják biztosítani az orosz gázt, mivel az utóbbi időben Moszkva egyre többet foglalkozik a kínai és más ázsiai piacokra irányuló gázeladás gondolatával.
