Az elemzők, a politikusok és a médiumok is kulcsfontosságúnak nevezték a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legújabb fordulóját, mely kedd délután vette kezdetét Brüsszelben Federica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közvetítésével. A hármas találkozót, ahogyan az a korábbi fordulók alkalmával is lenni szokott, csak azután tartották meg, hogy Mogherini előbb külön-külön is tárgyalt Aleksandar Vučić szerb és Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel. Négy téma képezte a tárgyalások alapját: a koszovói szerb községek közösségének létrehozása, a távközlés, az energetikai kérdések továbbá az észak-koszovói szerbek által felállított Béke-park sorsa. Brüsszeli források alapján maga az EU sem állt túlzott optimizmussal a találkozó elé. Arról számoltak be, a főképviselő tisztában van vele, hogy nem fog az első találkozón azonnal megállapodás születni mind a négy témakörben, mint azt a hírforrások azonban megjegyezték, Mogherini célja az volt, hogy ragaszkodjon legalább két témakör rendezéséhez, s jelentős előrelépés eléréséhez a fennmaradó két kérdés kapcsán.
A tárgyalások feszült hangnemben zajlottak, a kora esti órákban Dragan Vladisavljević, a Pristinával folytatott tárgyalások ügyeinek rendezésével foglalkozó kormányiroda vezetője, aki részt vett az egyeztetések jelentős részén, arról számolt be a B92-nek, hogy négyórányi eszmecserét követően sem sikerült előbbre lépni egyik témakörben sem, egyedül abban az egyetértési nyilatkozatban állapodtak meg, amely a gépjárművek biztosításáról szól. A szerb községek közösségének kapcsán nem született ekkorra megállapodás, a fő gondot a közösség törvényes kerete és hatáskörei jelentették. Arról beszélt, hogy az energetikai vita során a pristinai tárgyalócsoport megpróbálta megkerülni a technikai kérdéseket, a vagyonjogi problémákra terelték a szót, s megkísérelték egyszerre rendezni a Gazivoda és a Valača áramfejlesztők jövőjét úgy, hogy az észak-koszovói villanyrendszert átvegyék a szerb igazgatás alól. Mint mondta, az EU főképviselője a kompromisszumos, mindkét fél számára elfogadható megoldásokat kereste. Beszámolója szerint a szerb tárgyalócsoport a szerbiai érdekeket és a koszovói szerbek érdekeit tartotta szem előtt. Meggyőződésének adott ugyanakkor hangot, hogy a szerb oldal el fog követni minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy létrejöjjön a megállapodás. Hozzátette, bonyolult és nagy jelentőséggel bíró kérdésekről van szó, melyek sokat számítanak mindkét félnek.
„NEM ALÁZHATNAK MEG MINKET”
A szerb kormány által kiadott közleményből az derült ki, hogy a Mogherini–Vučić-találkozón a szerb kormányfő létfontosságúnak nevezte, hogy megállapodás jöjjön létre a két fél között mind a négy témát illetően, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy Szerbia nem fogja megengedni, hogy megalázzák saját nemzetét, s azt sem, hogy olyan megoldás szülessen, ami veszélyezteti az államérdekeket. A kormányfő várakozásának adott hangot, hogy minden kérdést a brüsszeli megállapodással összhangban fognak rendezni, illetve az annak kapcsán elfogadott kivitelezési tervvel összhangban. Mogherinivel egyetértett abban, hogy közös feladatnak számít a Nyugat-Balkán regionális stabilitásának szavatolása.
NINCS MEGÁLLAPODÁS – NINCS UNIÓ
Maja Kocijančić, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő sajtófelelőse nyilatkozatában arra fektette a hangsúlyt, hogy Szerbia európai integrációjának gyorsasága nagyban függ a brüsszeli megállapodás alkalmazásának, teljesítésének gyorsaságától. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a politikusok tartsák is magukat mindahhoz, amiben Brüsszelben megállapodtak, hiszen mégiscsak a legmagasabb szinten folytatott tárgyalásokról beszélünk. Mint mondta, mindennek nem csupán a Belgrád és Pristina közötti állapotok normalizálása miatt, hanem azok európai közeledése miatt is nagy jelentősége van. Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni annak kapcsán, mennyi ideig tarthatnak az egyeztetések, s mely témakörök bizonyulnak majd a legnehezebbnek.
Mint ismeretes, a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitása is leginkább a brüsszeli dialógus késése miatt várat magára. Németország kérésének eleget téve Szerbia esetében először a 35. fejezetet fogja megnyitni az EU, e fejezet éppen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozik.
