A brit védelmi miniszter szerint a líbiai partok haditengerészeti blokádjával nehéz lenne útját állni a Földközi-tengeren át Európába tartó menekültáradatnak.
Michael Fallon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - arra a riporteri kérdésre, hogy nem lehetne-e katonai erővel lezárni a líbiai partvidékről Európa felé vezető tengeri útvonalat az embercsempészek hajói előtt - kifejtette, hogy a líbiai tengerpart több mint 1600 kilométer hosszú, és a Kadhafi-rezsim elleni nemzetközi katonai fellépés idején negyven hadihajóból álló flottára volt szükség az akkori tengeri blokád időleges fenntartásához.
Fallon szerint a jelenlegi helyzetben fontosabb feladat, hogy az európai kormányok megosszák egymással a hírszerzési értesüléseket. Ezzel lehetne ugyanis a partvidéktől "sokkal mélyebbre betekinteni" afrikai területre, feltérképezni az embercsempészek által kitaposott útvonalakat, és "lecsapni" a tömeges migrációt szervező bűnbandákra.
A brit védelmi miniszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen módon lehetne fellépni az így azonosított embercsempész csoportokkal.
Kijelentette ugyanakkor, hogy egyelőre a mentésre kell összpontosítani. Fallon elmondta: nemrégiben látogatást tett a földközi-tengeri mentőakcióban részes nemzetközi haditengerészeti erő brit zászlóshajóján, a Bulwarkon, ahol arról tájékoztatták, hogy csak ez a hadihajó eddig háromezer embert mentett ki a tengerből.
Hosszabb távon azonban "meg kell törni a mentés és a letelepítés közötti kapcsolatot", mert a menekültek mindaddig jönnek, amíg él az a meggyőződés körükben, hogy akit kimentenek a Földközi-tengeren, azt le is telepítik Európában - fogalmazott a brit védelmi miniszter.
Fallon elismerte, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenléte miatt Líbiába nem lehet visszaküldeni a menekülőket, kijelentette azonban, hogy más észak-afrikai országokba vissza lehet telepíteni a tengerből kimentett embereket.
