Nemzeti önismeret

Mák Ferenc

2015. június 19., 17:39

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Média és identitás címmel a budapesti Médiatudományi Intézet immár második tanulmánykötetét adta az olvasói kezébe, s rendezte meg e téma kapcsán ugyancsak második tudományos tanácskozását is. Persze a megszólított médiaszakemberek, a szociológusok és a történészek e második nekirugaszkodással sem merítették ki az újkori tudományok e folyton változó szegmensét, lévén, hogy mindkét fogalom – a média is és az identitás is – korunkban folytonosan változik, újabb és újabb tartalmakkal telítődik, s ezt belátják azok is, akik a klasszikus értékrendek mentén gondolkodnak közösségről, és a média közösségformáló hatalmáról. A média ugyanis kellő határozottsággal és nem leplezett erőszakkal hatalmat követel magának, ideológiai és pénzhatalmi pozíciójából eredően percenként belenyúl az emberek magánéletének legrejtettebb zugaiba is. A média tudatformáló erejében rejlő titkok megfejtése jelent tehát kihívást a modern tudományok emberei számára; annak kiderítése és föltárása, hogy vannak-e olyan lelki-szellemi mechanizmusok, amelyek képesek ellenállni a média részéről megnyilvánuló, erőszakos tudatformáló kísérleteknek.

Apró István, a Médiatudományi Intézet munkatársa vitaindítójában kifejtette: általában elfogadott tény, hogy az identitást az egyéni tudás, a kollektív hagyománytudat és a tudományos történeti tényismeret határozza meg. Ezek együtt teremtik meg azt a lelki-szellemi magabiztosságot, amely azután jellem formájában ad választ a külvilág kihívásaira. A szerző e gondolatot elviszi a kollektív kiteljesedésének legmagasabb szintjéig, a nemzeti identitás keletkezésének és működésének – társadalmi szerepének – értelmezéséig. És ekkor kezd izgalmassá válni a kérdés: a globális erők hogyan és milyen formában használják ma a médiát a nemzettudat gyengítésére? Fogyasztás és ideológiai befolyásolás, szellemi elsivárosodás és jóléti kényelem, vásárlói meggyőzés és az erkölcsi rend bomlasztása – ma egyként jellemzi a médiát hatalma gyakorlásakor. A nemzeti identitás szempontjából lényeges kérdés: vajon elegendő-e a klasszikus morál ereje a globalitással szembeni küzdelemhez? Mert a globális erők nemcsak a lelket és a szellemet pusztítják, de a fogyasztói társadalom erőszakos megteremtésével pusztítják a környezetet is. Apró István Média és nemzeti identitás című tanulmányában elmegy egészen a nemzeti kisebbségek identitási különböző kényszereinek fejtegetéséig.

Gereben Ferenc olvasásszociológus A könyv, az olvasás identifikáló hatása – határon innen és túl című előadásában a könyv – és részben a sajtó – tudatformáló szerepével kapcsolatos tudományos felmérései eredményeit ismertette, s a szociológiai vizsgálatok nyomán mutatott rá a globalizmus tudatformáló erejének föltartóztathatatlan érvényesülésére: az olvasási szokások megváltozására (mondanám: fölhígulására, értékbeli torzulására), a magyar klasszikusoknak az amerikai bestseller-irodalom részéről történő háttérbe szorításának jelenségére. S amit Gereben tanár úr az olvasási szokások erodálódásáról elmondott, azt a rádió vonatkozásában jól egészítette ki Moszkovits János Nemzetpolitika naprakészen – Hír és háttér a Kárpát-medencéből és a diaszpórából a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorában című előadása, amely a média nemzeti közösségteremtő törekvései jó példájának a bemutatását szolgálta. Persze, az üzleti megfontolások ezen a téren is számtalan torzulás okozói, melyeknek kedvezőtlen hatását az utódállamok magyarsága naponta tapasztalhatja.

 


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége