2024. április 24., szerda

Magyarország nem várhat

A határátkelőhelyeken továbbra is zavartalanul át lehet majd lépni

A magyar kormány szerdai kormányülésén döntött arról, hogy egy 4 méter magas kerítést emelve teljes hosszában lezárja a magyar–szerb határt. A Magyar Közlönyben már meg is jelent a kormányhatározat a magyar–szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat. A cél az Európai Unióba történő illegális bevándorlás megfékezése, amely az utóbbi két évben soha nem látott méreteket öltött.

Határsértők Csongrád megyében (Fotó: MTI)

Határsértők Csongrád megyében (Fotó: MTI)

– Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben, az adatok szerint több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban vagy Görögországban – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak.

A magyar–szerb határon felállítandó biztonsági kerítésre utalva azt mondta, az unió keresi a konszenzuson alapuló közös megoldást, de Magyarország nem ér rá. A nemzetközi médiában inkább csak a Földközi-tengeren érkező bevándorlókat látni, de arról már kevesebbet beszélnek, hogy Magyarország még nagyobb nyomást kénytelen elviselni. Úgy tűnik, az Unió nem akar tudomást venni arról, hogy a nyugat-balkáni útvonalon is tízezrével érkeznek Európába bevándorlók – mondta, majd hozzátette: ebben a helyzetben evidens, hogy a kormány lépéseket tesz. A kerítést a zöldhatáron állítják fel, vagyis legálisan továbbra is be lehet majd lépni a határátkelőhelyeken.

Szijjártó Péter az M1-nek nyilatkozva elmondta, szerdán telefonon beszélt a szerb külügyminiszterrel, és jövő szerdán, a belügyminiszter előterjesztésének ismeretében újra tájékoztatni fogja őt a fejleményekről. A bevándorlás kérdése várhatóan az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán is szóba kerül majd. A külügyminiszter a TV2 Mokka című műsorában kifejtette, hogy a magyar kormány szerint az unión kívül kell kezelni a kérdést. Példaként említette, hogy amikor az unió tárgyalásokat folytat – kereskedelmi kedvezményről, pénzügyi támogatásról, fejlesztési programokról – azokkal az országokkal, ahonnan a bevándorlók nagy számban érkeznek, akkor világossá kell tenni: a pénzt úgy költsék el, hogy ne kényszerítsenek senkit arra, hogy politikai vagy gazdasági okokból el kelljen hagynia az országot.

NATO-SZABVÁNYOK SZERINTI KERÍTÉS

Százhetvenöt kilométer hosszú kerítést emelnek a zöldhatáron (Fotó: MTI)

Százhetvenöt kilométer hosszú kerítést emelnek a zöldhatáron (Fotó: MTI)

A NATO-szabványoknak megfelelő határvédelmi kerítés építését tervezi a kormány – mondta Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület csütörtöki zárt ülése után újságíróknak. A bizottsági ülés után nyilatkozó képviselők azt mondták: egyelőre nem sok részletet tudtak meg a szerdán bejelentett döntésről, amely szerint a kormány négy méter magas kerítéssel tervezi a magyar–szerb határ lezárását.

Németh Szilárd csütörtökön hangsúlyozta: az illegális határátlépők 99 százaléka a szerb határon keresztül érkezik. Ugyanakkor hozzátette: nem gondolják, hogy a kerítés egyben megoldást jelent a bevándorlási problémára, de ez az intézkedés, valamint a biztonságos és nem biztonságos országok listáját tartalmazó javaslat fontos és szükséges lépések a menekültügy rendezésére.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja azt mondta: az ülésen olyan információk hangzottak el, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartja a szerb–magyar határra tervezett kerítést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy további intézkedéseket kell tenniük a belügyi, rendészeti szerveknek, szerinte ugyanis a szerb–magyar határ lezárásával az embercsempészek más helyeket keresnek majd, így fokozottabb őrzésre lesz szükség a horvát, ukrán, román határon.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke elmondta: mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban megvannak az előírásai annak, hogyan kell kinéznie egy a határ védelmét szolgáló kerítésnek, és a bizottsági ülésen kapott kormányzati tájékoztatás alapján ezeknek megfelelő kerítést terveznek. Ezzel együtt a Magyar Szocialista Párt nem ért egyet a kerítés építésével. Mint mondta, az „nem való Európába”.

LÁZÁR JÁNOS: NEM VÁRHATUNK

A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar–szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát, amibe beletartozik a határ védelme is – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A tárcavezető megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint Pintér Sándor belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar–szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes – a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó – kerítéssel történne meg – ismertette Lázár János, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország.

A Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: „Nem szórakozásból, nem jókedvünkből” született döntés a határzárról.

– Nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak – mondta.

A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20–25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzásnak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg.

Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget – sem jogit, sem anyagit – a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher. Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar–szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel. A magyar külügyminiszter egyébként már – a szerdai kormányülés közben – tájékoztatta szerb kollégáját – tudatta.

Újságírói kérdésre válaszolva a Miniszterelnökség vezetője azt mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében. Kiemelte, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz. A magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik.