2024. március 29., péntek

„Támadások a stabilitás ellen”

Aleksandar Vučić: Eddig azt hittem, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok soha nem voltak ennyire jók

A gazdasági és pénzügyi mutatók vonatkozásban Szerbia egyre jobb helyzetben van, az utóbbi néhány hét és nap történései azt támasztják alá azonban, hogy politikai szempontból különösen érzékeny időszak vette kezdetét, fogalmazott pénteki sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić miniszterelnök. A kormányfő egyebek mellett a Magyarország által a magyar–szerb zöldhatár teljes hosszán kiépítendő kerítést, a Szerbia által háborús bűnök elkövetésével terhelt Naser Orić és Ramush Haradinaj külföldön történő letartóztatását, a brit srebrenicai határozatot, illetve az idei srebrenicai megemlékezés miatt kialakult helyzetet, valamint a Belgrád–Pristina-párbeszéd következő, keddre, június 23-ra tervezett fordulóját említette különös körültekintést igénylő témaként.

A Magyarország által tervezett kerítés kapcsán Vučić felidézte, hogy az utóbbi években mennyi minden történt annak érdekében, hogy a két ország és azok nemzetei között jobbá váljanak a kapcsolatok, illetve minden korábbi konfliktust sikerüljön felszámolni.

– Ha valaki tegnap kérdezett volna, akkor azt mondtam volna, hogy Szerbia a történelem során soha nem ápolt annyira jó kapcsolatokat Magyarországgal vagy a vajdasági magyarokkal, mint amilyeneket most. Ekkor jött a bejelentés, hogy Szerbia határán falat emelnek. És mindezt mi miatt? Szíriai menekültek miatt. Tudom, hogy Orbán Viktor, aki megingathatatlan politikus, ígéretet tett saját népének és a közvéleménynek, hogy megépül a fal, ennek ellenére beszélni tervezek vele, és megkérem, hogy mégse húzzák fel azt a falat – fogalmazott a miniszterelnök.

Aleksandar Vučić szerb kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy akármennyire is hajthatatlan politikusnak tartja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, mégis arra kéri majd, hogy gondolja meg magát a fal kapcsán, és közösen próbálják megoldani a migránsok kérdését.

– Szerbia senki irányába nem kíván falakat emelni. Mi vagyunk az elsők, akik ezt megtehetnénk, Macedónia és Bulgária határvonalának mentén. Az Európai Unió is ugyanezt tehetné. Egyébként nem tudom elfogadni európai uniós barátaink ehhez kapcsolódó válaszait, hogy nem tehetnek semmit, csupán sajnálattal vehetik tudomásul, hogy valami történik, vagy éppen nem történik. Ez azt jelenti, hogy egyetlen felelőtlen döntést és lépést sem szankcionálnak, és mindenki azt tehet, amit kedve tartja. Hiszem, hogy 1961, amikor megépült az utolsó európai fal, régen mögöttünk van, és függetlenül a komoly nehézségektől, amelyeket egyébként átérzek, napjainkban nem ismétlődhet meg egy ilyen jellegű fal megépítése. Ha mi építenénk falat, akkor hirtelen mindenki az emberi jogok témáját kezdené el emlegetni – taglalta Vučić.

A miniszterelnök a témához kapcsolódóan arról biztosította a közvéleményt, hogy Szerbia mindent megtesz a migránsokért, függetlenül attól, hogy nem kívánnak az országban maradni. Elmondása szerint korábban pénteken találkozott a migránsok segítésével foglalkozó Grupa 484 civil szervezet képviselőivel, és arról beszélgettek, hogy mit lehetne tenni a menekültek ügyében, hiszen mondjuk a dél-szerbiai Preševóból érkező felvételek mind katasztrofálisabb állapotokra hívják fel a figyelmet, és Nebojša Stefanović belügyminiszter is arról beszélt, hogy egyre több a menekült az országban, és újabb kapacitásokra van szükség elhelyezésük, illetve ellátásuk érdekében.

Amikor megalakult ez a kormány, a gazdaság fellendítése mellett legfontosabb feladataként a béke és a stabilitás megőrzését, illetve elmélyítését jelölte meg, hangsúlyozta a folytatásban a miniszterelnök, mondván, hogy a kormány gazdasági reformjainak sikerességét az egész világban elismerik és méltatják.

– Ahhoz, hogy folytassuk a reformok végrehajtását, teljes körű stabilitásra van szükségünk, nemcsak Szerbiában, hanem az egész régióban. A helyzet azonban egyre komplikáltabb. Érdekes, hogy véletlenül mennyi minden történt rövid idő alatt – elsősorban Haradinaj és Orić urak letartóztatására gondolok – és mindez nem sokkal azelőtt, hogy döntő jellegű találkozóm lesz a koszovói albánok képviselőivel, valamint a srebrenicai gaztett húszéves évfordulója előtt. A Belgrád–Pristina-párbeszéd soron következő fordulóját az egész világ kiemelkedő figyelemmel kíséri majd, és ennek kimenetelétől függ, hogy az EU mikor nyitja meg a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások első fejezeteit, valamint ettől függ a beruházási légkör jobbá válása is. A munkacsoportok szintjén folyamatos az egyeztetés a felek között, a szerb munkacsoport képviselői mindent megtesznek a kompromisszum érdekében, viszont a megállapodáshoz ketten kellenek. Kedden Szerbia, a szerb nép – és ezen belül a koszovói szerbek – érdekeiért fogunk küzdeni – fejtette ki Vučić.

Ami Srebrenicát illeti, Vučić megerősítette, hogy a mészárlás huszadik évfordulóján a központi megemlékezésen szeretne főt hajtani az ártatlan áldozatok előtt. Nem azért, mert a nemzetközi közösség ezt kívánja, hanem Szerbia, a szerb nép, a szerbek azon 99, 9 százaléka miatt, akiknek semmi közük ehhez a gaztetthez, illetve a szerb nép és a bosnyákok közötti kapcsolatok jövőjének érdekében, emelte ki Vučić. A történelem során a két nép kapcsolatait túlságosan gyakran pecsételte meg mészárlás, vér és a legembertelenebb gaztettek, tette hozzá.

Nem terelik diplomáciai útra

A Nagy-Britannia által előkészített Srebrenica-határozathoz – amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztenek majd – kapcsolódóan újságírói kérdésre válaszolva Vučić elmondta, hogy a szerb kormány nem foglalkozott annak lehetőségével, hogy diplomáciai úton próbáljon eljárni, vagy Oroszországtól kérjen segítséget. A szerb kormány eldöntötte, hogy tisztességesen jár el, és semmit nem rejteget, fejtette ki Vučić, hozzátéve: egyébként is, még azt sem tudni, hogy milyen lesz végül a határozat szövege.

Másik újságírói kérdésre válaszolva Vučić megcáfolta, hogy Nagy-Britannia államvezetőségének képviselőit nem formális csatornákon megpróbálta meggyőzni arról, hogy nem kellene megszületnie a szóban forgó határozatnak. Vučić egyébként nem támogatja a határozatot, mert mint mondta: kívülállók által elkészített, külföldről érkező határozatok még soha nem járultak hozzá a megbékéléshez, sőt, csak tovább mélyítették az ellentéteket.

Újságírói kérdésre válaszolva Vučić megerősítette, hogy Srebrenicában nem mindenki fogadná szívesen a megemlékezésen. A helyi vallási vezetőknek semmi kifogása az ellen, hogy részt vegyen a megemlékezésen, Srebrenica polgármestere közölte azonban, hogy ha Naser Orić nem kerül szabadlábra, akkor inkább ne jelenjen meg, mondta Vučić.

A miniszterelnök a folytatásban a Naser Orić, a muzulmánokat tömörítő Bosznia-hercegovinai Hadsereg valamikori srebrenicai körzetparancsnoka – akit a közelmúltban Szerbia elfogatóparancsa mentén Genfben tartóztattak le – elleni szerbiai vádiratból idézett. Olyan tanúvallomásokat olvasott fel, amelyek az Orić és az általa vezetett katonák gaztetteiről számoltak be.

– Vajon ki kérheti tőlem, hogy nyomást gyakoroljak a szerbiai igazságügyi szervekre, hogy álljanak el Orić büntetőjogi felelősségre vonásától? Bármit megtennék Szerbia stabilitásának érdekében, de ki lenne az, aki azt kérné tőlem, hogy hunyjunk szemet ilyen bűncselekmények felett? Ezért azt üzenem a bosnyákoknak: nem Aleksandar Vučić, Naser Orić vagy Bakir Izetbegović sorsa a fontos. Nemzeteink sorsa a fontos. Nekünk, szerbeknek és bosnyákoknak, békében kell élnünk. Ahhoz, hogy normálisak legyünk, másképpen kell élnünk, mint eddig – taglalta Vučić.