Megosztó drótkerítés

A magyar határzár miatt egyesek szerint hamarosan kevesebb menekült lehet majd Észak-Vajdaságban, mások viszont ennek éppen az ellenkezőjétől tartanak

P.E.

2015. június 18., 14:11 >> 2015. június 18., 22:17

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Szerbiában, és ezen belül elsősorban Észak–Vajdaságban, szinte bombaként robbant a hír, hogy Magyarország feltehetőleg falat, vagy drótkerítést emel Szerbia irányába, hogy annak segítségével állítsa meg az országba özönlő illegális menekülteket. Magyarország természetesen nem a hivatalos határátkelőket zárná le, hanem a zöldhatárt erősítené meg 175 kilométernyi szakaszon négy méter magas építménnyel. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolja majd mindez Szerbiában a közel-keletről, Észak-Afrikából, vagy máshonnan érkező és az Európai Unióba tartó menekültekkel kapcsolatos helyzetet.

SZERBIA EMBERSÉGESEN JÁR EL”

Csikós László, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi minisztérium államtitkára lapunknak nyilatkozva ehhez kapcsolódóan fontosnak tartotta kiemelni, hogy szerinte mindenféleképpen kerülendő a fal kifejezés, ehelyett inkább a drótkerítés megfogalmazást kellene használni. Azzal kapcsolatban, hogy a menekültek szempontjából Szerbiára nézve milyen következményei lesznek annak, ha Magyarország kerítést emel Szerbia irányába, Csikós megjegyezte, hogy humanitárius katasztrófától semmiféleképpen nem kell tartani. Várható következmény, hogy a menekültáradat elkerüli Vajdaságot, hiszen a menekültek inkább más irányból próbálnak majd bejutni az Európai Unió területére, nyomatékosította Csikós.

Kérdésünkre, hogy van-e bármilyen valóságtartalma azoknak a sajtóhíreknek, amelyek szerint Szerbia is hasonló intézkedéssel kívánja megerősíteni déli határait – elsősorban Macedónia irányába –, az államtitkár nemmel válaszolt, majd másik kérdésünkre válaszolva, hogy miként valósul meg a Szerbia és Macedónia közötti toloncegyezmény, kifejtette: idén áprilisig megfelelő volt. Azzal kapcsolatban, hogy pillanatnyilag miért nem működik megfelelően a toloncegyezmény szerinti eljárás, az államtitkár röviden annyit mondott, hogy nem olyanok a körülmények. Hogy miért nem olyanok a körülmények, azt nem kívánta megindokolni.

Szerbiának a Helsinki Egyezménnyel összhangban kell eljárnia, vagyis aki menedékért folyamodik az országban, azt a megfelelő eljárásban kell részesíteni és gondoskodni róla, nyomatékosította Csikós.

Szerbia segítséget kér

A hírre reagálva Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter megismételte néhány nappal korábbi kijelentését, hogy az EU-nak segítenie kellene Szerbiának országhatárai megvédésében. Szerbia minden erejével a probléma megoldására összpontosít, ugyanakkor segítségre van szüksége, nyomatékosította a belügyi tárca vezetője, aki szerint elsősorban a görög és a bolgár határvonal védelmét kellene megerősíteni, hiszen ezeknek az országoknak a területéről érkeznek Szerbiába a Magyarországon át Nyugatra igyekvő menekültek.

 

Felmerül a kérdés, hogy azok a menekültek, akik már valahol a szerb–magyar határzóna környékén tartózkodnak, a határzár miatt megfontolják-e esetleg, hogy Szerbiában maradnak. Csikós szerint ez irreális elképzelés, ezek az emberek nem kívánnak Szerbiában maradni.

Lapunk kérdésére, hogy a jelen körülmények között indokolt lenne-e befogadóközpontot létesíteni Észak-Vajdaságban, az államtitkár közölte: „Ilyesmi szóba sem jöhet. Minek lenne ilyesmire szükség? Befogadóközpontokra azoknak van szükségük, akiket visszatoloncolnak Magyarországról. Akik itt vannak, azok nem kívánnak befogadóközpontban lenni. Vajdaságban már egyébként is van két befogadóközpont – az egyiket a Belügyminisztérium, a másikat pedig a menekültügyi főbiztosság üzemelteti –, ezenfelül újabbra nincs szükség.”

Azzal kapcsolatban, hogy a világban létezik-e olyan ország, amely sikeresen megoldotta a menekültek kérdését, Csikós leszögezte: számára Ausztrália nem példa, mivel az ország a Helsinki Egyezménnyel ellenben, embertelenül kezeli a menekültügyi kérdést. Ehhez képest Szerbia emberséges módon áll hozzá a probléma megoldásához, tette hozzá Csikós.

Az államtitkár értesülései szerint a szerb és a magyar külügyminisztereknek még a szerdai nap folyamán értekezniük kellett egymással a zöldhatár majdani lezárása kapcsán, a két ország belügyminisztere pedig ma teszi meg ugyanezt.

EURÓPA MEXIKÓJA”

A határzár lehetséges következményeivel kapcsolatban Radoš Đurović, a Menedékjogot Kérők Védelmével és Segítésével Foglalkozó Központ igazgatója egészen más álláspontot képvisel. Szerinte egy ilyen építmény miatt megnövekedne Szerbiában a menekültek száma.

– Ha a kerítés valóban megépül, véleményem szerint még professzionálisabban valósul majd meg az embercsempészet. Az is elképzelhető, hogy az emberek alagutakat ásnak majd, hogy azokon át jussanak el Magyarországra. Az biztos, hogy a kerítés miatt a menekültek az eddigiekhez képest sokkal tovább tartózkodnak majd a szerb–magyar határvonalon, de természetesen annak szerb oldalán. Szerbia rendkívül kedvezőtlen helyzetben van. Nem hiszem, hogy a menekültek Románián, vagy Bulgárián át próbálnak majd eljutni az EU-ba és a schengeni övezetbe, hiszen azokban az országokban jobban „nyomot hagynának”, mint Szerbiában – fogalmazott Đurović a B92 RTV-nek nyilatkozva.

Máshol is vannak „falak”

A világon nem jelentene túl nagy újdonságot egy határkerítés építése, bár ezeket mindig nagy vita övezi, főleg az utóbbi néhány évtizedben. Kínában az ókorban próbálkoztak ezzel – kínai nagy fal – de Hadrianus fala Észak-Angliában is jó példa. A Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó fal kevésbé a menekültek miatt, mint inkább politikai okokból épült. Ugyanez jellemzi a Ciszjordániában a zsidó telepek köré épített falat is.

Kifejezetten bevándorlók és menekültek elleni kerítésrendszert az Amerikai Egyesült Államok húzott fel méregdrágán a mexikói határ mentén, de igazán ezzel sem tudták megállítani a menekültáradatot. Hasonló kerítést építettek a Marokkóban található spanyol exklávék, Ceuta és Melilla városai köré is. A török határvonalon Bulgária és Görögország is próbálkozott hasonló megoldásokkal. Az említett balkáni államokon át a magyar határig eljutó menekültek ezrei jelzik, hogy nem feltétlenül hatékony egy ilyen létesítmény.

 

(Fotó: Molnár Edvárd)

(Fotó: Molnár Edvárd)

A segítőközpont igazgatója egyébként kizártnak tartja, hogy Magyarországnak a kerítéssel sikerül országai határain kívül tartania az illegális menekülteket, mert mint mondta: nem ez a siker záloga. A kerítés nem jó megoldási modell, nyomatékosította a szakember, aki a magyar államvezetés képviselőinek azon kijelentésével sem ért egyet, hogy a kerítés nem sérti a nemzetközi jogot.

– Az elképzelés, illetve egy kerítés formájában kialakított határzár szemben áll a mozgásszabadság elvével. Ezenfelül arról se feledkezzünk meg, hogy a schengeni övezet szabályai szerint mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy menedékért folyamodjon az övezethez tartozó országokban, akinek az élete veszélyben forog. Magyarországnak azt követően is gondjai lesznek a menekültekkel, miután megépítette a kerítést, csak nem a zöldhatáron, hanem a hivatalos határátkelőkön – magyarázta Đurović.

Újságírói kérdésre válaszolva a szakértő kifejtette: nem kizárt, hogy Szerbia Európa Mexikójává válik, hiszen megtörténhet, hogy a menekültek egyre tömegesebben gyülekeznek majd az országban.  


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége