2024. március 29., péntek

Pénz van, de nem nyugdíjakra és fizetésekre

Ülésezett a pénzügyi tanács

Annak ellenére, hogy jelenleg stabil a köztársasági költségvetés egyenlege, a gazdasági reformok mégis késnek, így a nyugdíjak és a fizetések visszaállításáról vagy részleges növelésére vonatkozó politikai kijelentések egyelőre alaptalanok – állapította meg a pénzügyi tanács a szerdai ülésén. Az ülés résztvevői arra is rámutattak, hogy a bérek és a nyugdíjak esetleges növelésével a költségvetési hiány is a régi szintre növekedne.

A tanács eddigi, hozzávetőleges számításai szerint a költségvetési deficit az év végéig a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát teszi majd ki.

Pavle Petrović, a pénzügyi tanács elnöke rámutatott: a három évre tervezett pénzügyi konszolidáció alapköve a bér- és nyugdíjcsökkentés, ha azonban ezen változtat az állam, elképzelhetetlenné válhat a közszféra anyagi fenntartása, sőt, más megszorító intézkedésre is szükség lehet.

– Nagy bizonytalanság övezi egyelőre a közvállalatokat érintő reformokat, magánosításokat és a közigazgatási munkaerő-felesleg lefaragásának problémáját is. Úgy gondolom, ezen fontos lépések lelkiismeretes megtétele nélkül a bérek és nyugdíjak növelése semmit sem változtatna a lakosság életszínvonalán, csupán még nagyobbak lennének az állam veszteségei – magyarázta az elnök.

Kifejtette, a kormányfővel még nem egyeztetett a tanács, viszont semmiképpen sem javasolják majd az emelést.

– Az is rossz lépés volt az államvezetés részéről, hogy augusztusig elodázta az áram drágítását. Egyébként – a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásokkal összhangban – már április elején 15 százalékkal emelni kellett volna az áram árát.

– Különben a 12 százalékos drágítás sem versenyképes ár, tehát további emelésekkel kell számolni. Sajnos ilyen korlátozott erőforrásra nem szabad szociális politikát építeni, a drágítás elkerülhetetlen – hangsúlyozta.

A tanács szerint az idén a bruttó társadalmi össztermék (GDP) további fél százalékot csökken, legjobb esetben is pozitív nullán maradhat az idevágó mérleg. Mint kifejtették, annak ellenére, hogy valamelyest (4,4 százalékkal) növekedett az invesztíciókból befolyó gazdasági haszon, a kivitel csökkent.

– Egyelőre felelőtlenség pontos számadatokat közölni – magyarázta a tanács elnöke.

Nikola Altiparmakov, a pénzügyi tanács egyik tagja szerint az adóhivatalnak is mindent meg kell tennie azért, hogy számottevően mérsékelje a szürkegazdaságban folyó tevékenységet, hiszen így csaknem 300–350 millió euróval növekedhetne a bevétele. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az államnak még ebben az évben el kell bocsátania 9000 közalkalmazottat, és ez szerinte komoly próbatételt jelent a kormánynak.

Vladimir Vučković tanácstag úgy véli, hogy a legégetőbb probléma mégis a közvállalatokat érinti.

– A villanygazdaság és a Srbijagas milliárdokkal tartozik, az állami garanciák és támogatások viszont évente 700 millió euróba kerülnek az állam számára – magyarázta.