2024. március 28., csütörtök

Vendégként – otthon

Sándor Zoltán szerzői estje Muzslyán

Sándor Zoltán író, újságíró több mint nyolc éve él és dolgozik Szabadkán, de a szülőfalujához, Muzslyához való kötődése továbbra sem szakadt meg. Sem a magánéletében, sem az alkotói tevékenységében. Nem véletlen, hogy a csütörtök esti muzslyai szerzői estjének egy külön hangulata volt, hiszen vendégként érkezett haza.

Sinkovits Péter és Sándor Zoltán

Sinkovits Péter és Sándor Zoltán

A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad és a zentai zEtna kiadó közös szervezésében megtartott szerzői est keretében két kötetét mutatták be. Az egyik néhány hónappal, a másik pedig néhány nappal ezelőtt jelent meg. Az est moderátora Sinkovits Péter író volt.
Muzslyán az idén szinte minden esemény a település fennállásának 125 éves jubileuma jegyében zajlik. A Föltámad a szél című kötet is valamilyen formában idomul ezekhez a történésekhez. Mert egy évszázadot felölelő, muzslyai ihletésű novellák kerültek ebbe a kötetbe.
– A hét novella mindegyike ugyanazon a településen játszódik. Máriafalvának hívják, de tulajdonképpen a szülőfalumról, Muzsláról van szó. Itt gyökereznek ezeknek a novelláknak a cselekményei. Családi legendáriumok, a faluban hallott történetek és persze a fantázia összegyúrása által jöttek létre ezek a novellák. Persze nem szabad minden novellában megjelent történet valós megfelelőjét Muzslán keresni. Számomra az volt a fontos, hogy egy kompakt, egységes kötetet írjak meg, amely valamilyen módon felöleli egy település egy évszázadát. Közben arra a kérdésre igyekeztem keresni a választ, hogy a társadalmi-politikai történések hogyan hatnak a kisember mindennapjaira, vallja a szerző.
A Térdről a világ novelláskötet az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A történések helyszíne ugyan nem határolható be, annál inkább felismerhetők benne a múlt század kilencvenes éveinek a vészterhes napjai, a mára kivetíthető következményeivel együtt.
– A Térdről a világ című kötetben 12 novella került, és ezek a novellák vajdasági, szerbiai, vagy ha úgy tetszik, exjugoszláv térségben gyökereznek. Hiszen a háború fontos mozgatórugója a történéseknek, az egyéni sorsok alakulásának ezekben a történetekben. Ha egy mondatban szeretném megfogalmazni, hogy miről szól a Térdről a világ, akkor azt mondanám, hogy a kiszolgáltatottságról. A gazdasági kiszolgáltatottságról, a politikai kiszolgáltatottságról, a családon belüli, a munkahelyi, a nemzeti stb. kiszolgáltatottságról. Feltűnnek a körülöttünk élő emberek, az újgazdagok, háborús traumától sújtott háborús veteránok, a gazdasági átalakulás vesztesei, elszegényedett nyugdíjasok, szegény egyetemisták, politikusok, művészek, kiszolgáltatott újságírók. A kép a mai vajdasági, szerbiai társadalomnak egy keresztmetszetét is képezheti – de nem feltétlenül ez az egyetlen lehetséges olvasata a kötetnek, mondja Sándor Zoltán.
Alkotói tevékenysége az elmúlt nyolc év alatt is folyamatos volt és sok tényezőnek a közrejátszása következtében jelent meg most – rövid idő leforgása alatt – két kötete is. Tovább írja a különböző témakörű novellákat. A boszorkány botja című regényén is dolgozik, amely úgyszintén Máriafalván játszódik le. Egy család történetének a bemutatásán keresztül egy hosszabb történelmi korszakot ölel fel.