Főleg Athén, de az euróövezeti kormányzatok iránti csalódottságát is kifejezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azzal, hogy visszarendelte Washingtonba a megfeneklett görög adósságtárgyalásokon részt vevő küldöttségét csütörtökön - állították az egyeztetéseket jól ismerő források a Reuters hírügynökségnek.
A döntés részben azt az ingerültséget tükrözi, amelyet a tárgyalások kaotikus mivolta keltett, az, hogy a technikai szakértők nem tekinthettek be a görög államháztartásba, szállodákba zárták őket, majd várakozásra kényszerültek, miközben a tárgyalások politikai szintre emelkedtek az első számú kormányzati vezetők részvételével.
- Az IMF üzenni akart mindkét félnek - mondta a valutaalap álláspontját ismerő brüsszeli forrás.
A döntés bejelentésekor Gerry Rice, az IMF szóvivője arra hivatkozott, hogy jelentősek a különbségek a felek között a nyugdíjak, az adózás és a finanszírozás kérdéseiben.
A baloldali görög kormány elutasította a hitelezők javaslatait a szegényebb nyugdíjasok jövedelemkiegészítésének megszüntetésére, az állami nyugdíjalap támogatásának csökkentésére, valamint az általános forgalmi adó mértékének emelésére.
A finanszírozás megemlítésével azonban az IMF jelezni akarta elkeseredettségét amiatt, hogy az európai kormányok nem hajlandóak tárgyalni a görög adósságszolgálat könnyítéséről, ami nélkül az ország pénzügyi helyzete nem lesz fenntartható.
A valutaalap megítélése szerint ha Görögországnak megengedik, hogy az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetési kiigazítást hajtson végre, akkor valakinek plusz pénzt kell adnia, vagy könnyíteni kell a görög adósságszolgálaton. Az a valaki pedig csak euróövezeti országok lehetnek.
- Minél nagyobb a különbség az intézkedések és a célok meghatározásában a 2012-es kötelezettségvállalásokhoz képest, annál nagyobb szükség lesz kiegészítő finanszírozásra és adósságcsökkentésre, hogy a görög államadósság fenntarthatóvá váljon - mutatott rá Gerry Rice.
Az adósságtárgyalásokat jól ismerő forrás a Reutersnek elmondta: az IMF már hónapok óta ismételgeti az euróövezeti hitelezőknek és az Európai Központi Banknak, hogy át kell ütemezni a görög államadósságot, és további hiteleket kell nyújtani Athénnak annak érdekében, hogy Görögország szilárd alapokra tudja helyezni pénzügyeit és ez euróövezetben maradhasson. Az európaiak azonban hallani sem akarnak adósságcsökkentésről.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az első számú „héja", aki nem hajlandó tárgyalni a görög adósságszolgálat enyhítéséről mindaddig, amíg a dél-európai ország végre nem hajtja a megígért reformokat. A német közvélemény annyira negatívan ítéli meg a görög adósságválságot és az annak megoldását célzó erőfeszítéseket, hogy Schäuble attól tart, új hitelek vagy adósságleírás bárminemű megemlítésének esetén képtelenség lenne a német parlamentben elfogadtatni a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részlet folyósításának engedélyezését.
A kulisszák mögött természetesen folynak informális beszélgetések az adósságcsökkentésről. A Nemzetközi Valutaalap abban látja szerepét, hogy igazat mondjon, mert így biztosítható a hitelfelvevő ország államháztartásának fenntarthatósága. Utóbbi meghatározásában az IMF szakértői figyelembe veszik a hitelek futamidejét, a kamatlábakat, a gazdasági növekedést, a termelékenységet és a költségvetési egyenleg alakulását. Ellentétben azonban a világszerte több tucatra tehető mentőprogrammal, az euróövezetben nem az IMF a főnök, hanem csak másodhegedűs az európai kormányok és az Európai Központi Bank mellett.
Nem valószínű, hogy az IMF részt venne egy harmadik mentőcsomagban is, bár hivatalosan nem utasította el ennek lehetőségét. Az európai hitelezők ragaszkodnak ahhoz, hogy az IMF továbbra is nyújtsa szakértelmét és segítsen ellenőrizni a kötelezettségvállalások betartását.
Görögország államadósságának értéke immár a bruttó hazai termék (GDP) 185 százalékának felel meg. Ebben az esetben a fenntarthatóság azt jelenti, hogy jelentős mértékűnek kell lennie az elsődleges költségvetési többletnek. A görög gazdaság viszont ismét recesszióba csúszott, a kormánynak eltökélt szándéka, hogy elkerülje a keményebb megszorító intézkedéseket, a hitelezők pedig az elsődleges költégvetési kiadások csökkentéséről beszélnek.
Gerry Rice kiemelte, hogy a nyugdíjak és a bérek teszik ki Görögország teljes elsődleges kormányzati kiadásainak 80 százalékát.
- Lehetetlen, hogy Görögország elérje középtávú költségvetési céljait reformok nélkül, különösen a nyugdíjak terén. Úgy hiszem, hogy azt minden oldal elismerte, hogy a görög nyugdíjrendszer fenntarthatatlan - mondta a szóvivő.
Az IMF adatai szerint a görög kormány a GDP 10 százalékát költi a nyugdíjrendszer támogatására, szemben az euróövezet 2,5 százalékos átlagával. Az átlagos görög nyugdíj alig alacsonyabb a németországinál, miközben a görögök átlagban hat évvel fiatalabban mennek nyugdíjba, mint a németek, az egy főre jutó GDP pedig fele akkora Görögországban, mint Németországban.
A görögök és a nemzetközi hitelezők - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - február 20. óta próbálnak dűlőre jutni. Le kellene zárni a nemzetközi mentőprogram ötödik felülvizsgálatát, valamint a görög kormánynak egyeztetnie kellene részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak. A határidő június 30.
