Az újabb rehabilitációs törvényt 2011 végén hirdették ki, melyben kibővítették azok körét, akik erre jogosultak. A mai napig hatályos törvény alapján intézik ezeket az ügyeket a bíróságok, s a kérelmeket 2016 decemberéig lehet benyújtani. Buckó György, aki ügyvédként a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási kérelmek ügyével foglalkozik, rámutatott, a rehabilitációs és restitúciós kérelmek határideje különbözik ugyan, a kárpótlási ügyek azonban állnak, és előfordulhat, hogy bizonyos ügyekben szükség lett volna a rehabilitáció megindítására, de mire elkezdenének vele foglalkozni, már a rehabilitáció határideje is lejár, s emiatt egyesek kérelmét majd elütik.
– Akitől mindenféle bírói határozat nélkül konfiskálták a vagyonát, márpedig sokan így jártak, például a német ajkú lakosság igen nagy része is, azok, illetve leszármazottaik önállóan vagy ügyvéden keresztül beadták a restitúciós kérelmüket az ügynökséghez. Márpedig ahhoz, hogy valaki kárpótlást kapjon konfiskálás esetén, ahhoz először rehabilitálni kell. Mint tudjuk, rehabilitációra vonatkozó kérelmeket jövő év végéig be lehet adni, a kárpótlási kérelmek beadásának határideje azonban lejárt. Az erre vonatkozó törvény kimondja, hogy a hatóságnak egy éven belül döntést kell hoznia a kérelem kapcsán, viszont ezt nem tartják be, évekig nem csinálnak semmit, s a rehabilitációs kérelmek beadásának határideje is egyre közelebb van, ami akár azt eredményezheti, hogy mire a hatóságok a kárpótlási ügyet elővennék, melyhez szükséges a rehabilitáció is, addigra már a rehabilitációs kérelmet sem lehet beadni – magyarázta Buckó.
Buckó rámutatott, ahol ügyvéd vagy szakember foglalkozik a kérelmekkel, nincs baj, hiszen az nyilván beadta mindkét kérelmet, és csak idő kérdése, hogy döntés szülessen az ügyben, de azok, akik maguk adták be a kárpótlási kérvényt, megtörténhet, hogy nem adtak be rehabilitációs kérelmet is. Elmondta, hozzá éppen most futott be egy ilyen eset, ahol a hölgyet, akinek végre elővették az ügyét, felszólította a Restitúciós Ügynökség, hogy hatvan napon belül indítsa meg a rehabilitációt. Hozzátette, most még van idő a rehabilitáció megindítására, bajban lesz azonban az, akinek 2016 decembere után veszik elő az ügyét, és akkor kérdezik meg, adott-e be rehabilitációs kérelmet. Ha nem, abban a pillanatban elveszik a kárpótlási kérelem.
– A tanácsom azok számára, akik maguk intézték a vagyon-visszaszármaztatási kérelem beadását, hogy ha nem adtak be rehabilitációs kérelmet is, forduljanak szakemberhez, ügyvédhez, aki ezt megteszi, ha szükséges, a kárpótláshoz ugyanis nincs minden esetben szükség rehabilitációra. Ezt a szakember tudni fogja, amint belenéz a restitúciós kérelembe. A rehabilitációs kérelemhez be kell szerezni a szükséges születési és halotti anyakönyvi kivonatokat, melyekkel a kérelmező bizonyítja, hogy rokoni kapcsolatban állt a felmenővel, akinek a rehabilitálását kérvényezi, valamint okirattal vagy tanúval kell bizonyítani, hogy őt jogtalanul megfosztották ilyen-olyan jogától – magyarázta Buckó.
Az ügyvéd elmondta még, a rehabilitációs ügyekben elég korrekt ítéletek születnek, melyekben a területileg illetékes Felső Bíróság hoz döntést, azaz elég sok embert sikerült rehabilitálni, akiket annak idején megfosztottak az életüktől, elkobozták minden vagyonukat, vagy több évre bebörtönözték őket. A kárpótlási ügyekkel, ha lassan is, a Restitúciós Ügynökség foglalkozik, s mint Buckó rámutatott, az üzlethelyiségek visszaadása gyorsabb ütemben történik, a termőföldek tekintetében azonban olyan rossz a törvény, hogy majdnem jobb is, hogy várni kell, mert a jelenlegi törvény csak akkor adja vissza a vagyont, ha a visszaigényelt földterület még ott van, és még mindig állami tulajdonban van. Ez viszont nagyon ritkán van így, s ezért az emberek nagyon kis százaléka kaphatna földet. Viszont a parlament előtt ott van a beterjesztett törvénymódosítás, mely arra vonatkozik, hogy a csereingatlan intézményét bevezessék, vagyis akitől itt elvettek tíz hektárt, az kapjon máshol tízhektárnyi földet. Ennek a módosításnak az elfogadása politikai akarat kérdése, de ha ez megtörténik, ezek az ügyek is megoldódhatnak, van ugyanis miből visszaadni, mert a több százezer hektárra becsült földterületből mindössze százezer hektárt igényelnek vissza, tette hozzá.
