2024. április 18., csütörtök

Vészjósló a közadósság gyors növekedése

A nyugdíjreformról és a megszorításokról is szó volt a belgrádi újságírói továbbképzés első napján

Mindig a gazdasági felemelkedés határozza meg a nyugdíjak értékének magasságát, teljesen függetlenül attól, hogy magánkézben lévő vagy állami nyugdíjalapról van-e szó, hiszen a rendelkezésre álló bruttó hazai termék osztható csupán szét akkor is, amikor befektetéseken alapuló nyugdíjalap a biztosító – jelentette ki Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja, aki a nyugdíjreform lehetőségeit és az az elé támasztott elvárásokat járta körül a Médiaasszociáció újságíró-szervezet és a Media News & Consulting szaktanácsadással foglalkozó cég által szervezett belgrádi szemináriumon. Az újságíróknak tartott kétnapos továbbképzést az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége támogatta, a szerbiai gazdasági reformokkal foglalkoztak a meghívott előadók.

Az újságíróknak tartott kétnapos továbbképzésen a szerbiai gazdasági reformokkal foglalkoztak a meghívott előadók (Fotó: Ótos András)

Az újságíróknak tartott kétnapos továbbképzésen a szerbiai gazdasági reformokkal foglalkoztak a meghívott előadók (Fotó: Ótos András)

Elsőként Chilében vezették be a kötelező alapon működő magán-nyugdíjbiztosítók rendszerét, amely csupán a kezdetekben bizonyult jó megoldásnak, részletezte Altiparmakov. Részlegesen a kelet-európai államok többsége is követte a példát, mára azonban valamennyi elállt e rendszertől, és a hangsúlyt ismét az államosított típusra helyezik. A nyugdíjrendszert a leginkább a lakosság elöregedése fenyegeti, 1961-ben még tíz munkaképes személy jutott egy 65 éven felülire, ma csupán négy, 2050-re pedig várhatóan mindössze kettő fog jutni, húzta alá. A megoldások nem lehetnek fájdalommentesek, tette hozzá. A nyugdíjaztatási életkor folyamatos eltolódásával, illetve a nyugdíjak bérekhez hasonlított értékének a folyamatos csökkenésével lehet számolni. Aláhúzta, számos tévhit létezik a nyugdíjkorhatár halasztásával kapcsolatban: az egyik részletes európai tanulmány azt bizonyította, hogy a fiatalok foglalkoztatásának mértéke nem függ össze az idősekével, annak ellenére, hogy a legtöbben azt hiszik, több idős dolgozó kevesebb fiatal munkást jelent. Megjegyezte: a jövőben az állami nyugdíjalap által szavatolt jövedelem mellett egyre nagyobb szerepet kapnak majd hazánkban is a takarékossági és befektetési alapok.

Szerbia a negatív rekordok megdöntőjének számít a nyugdíjakra költött pénz tekintetében, ismertette a Költségvetési Tanács tagja. Bulgáriában, Romániában és hazánkban is 380 euró körül mozog az átlagbér, ennek ellenére Bulgáriában 160, Romániában 170, Szerbiában pedig 200 eurós az átlagnyugdíj. A fenntarthatatlan rendszer egyik eredménye: Bulgáriában a GDP 19 százalékát, Romániában annak 40 százalékát, hazánkban hamarosan 80 százalékát teszi ki a közadósság.

KILENCRŐL HUSZONNÉGYRE

Szerbiában, úgy tűnik, a legalapvetőbb gazdasági törvények sem érvényesek – fogalmazott ironikus hangnemben Milan Ćulibrk gazdasági elemző, a Nin közéleti hetilap főszerkesztője. Aggasztónak nevezte a közadósság folyamatos növekedését. Emlékeztetett: Mirko Cvetković kormánya 2008 és 2012 között 8,8 milliárd euróról 15,3 milliárd euróra növelte a tartozást, Ivica Dačić kabinetje két év alatt (2014-re) 20,6 milliárdra, Aleksandar Vučić kormánya pedig az eddigiekben 2014 óta 24 milliárdra. Mint fogalmazott, az adósság egyre nagyobb ütemben növekszik, s ez az út nem tarthat a végtelenségig. Kétségét fejezte ki annak az ígéretnek a kapcsán, mely szerint az állam 2017-re meg tudja állítani ezt a növekedést, szerinte a legkorábban 2018 végére vagy 2019 elejére érhetjük ezt el, ha addig semmi rendkívüli sem történik. További problémának számít, hogy a jövő évre vonatkozó nemzetközi prognózisok a régió minden országa esetében a GDP növekedését jelezték, egyedül hazánknak jósoltak visszaesést. Egyenesen veszélyesnek minősítette a kormány képviselőinek kijelentéseit, melyekből az szűrhető le, hogy Szerbia néhány hónap alatt megoldotta minden gondját. Feltette a kérdést: ha ennyire egyszerű, miért nem próbálták meg már előbb.

NEM ELÉG TAKARÉKOSKODNI

Sarokba szorítva találta magát a kormány 2014 végén, s más kiút már nem is maradt, mint megkezdeni az elengedhetetlen pénzügyi reformokat, takarékosságot hirdetni – állapította meg Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Intézet megbízott igazgatója. Mint mondta, a megszorítások és a takarékosság azonban még nem elegendő a gazdasági fellendülés szavatolásához, ahhoz a közszféra mély átalakítását is el kell végezni. Az állam feladataként kellene hogy tekintsen a nyugdíjalap reformjára és a vállalkozókat sújtó különféle illetékek lefaragására is, értékelte Kovačević.