A szerb gazdaság helyzetével, a gazdaságpolitikával, az üzleti légkör javításának lehetőségeivel foglalkozik a Szerbiai Gazdasági Fórum, amely hétfőn vette kezdetét Belgrádban. Miniszterek, nagykövetek és gazdasági szakértők, hazai és külföldi magas rangú tisztségviselők vesznek részt a tanácskozáson, és fejtik ki véleményüket a hazai és globális méreteket öltő gazdasági jellegű változásokról.
A konferencia első napján meghatározó szerepet kapott az európai integrációk kérdése. David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője úgy fogalmazott nyitóbeszédében, hogy az Európai Unió kapuja nyitva áll az új tagok előtt, Szerbia pedig jó úton halad az uniós tagság felé. Hozzátette azonban: az, hogy meddig tart ez az út, mindenekelőtt attól függ, milyen gyorsasággal teljesíti az ország uniós kötelezettségeit. Reményének adott hangot, hogy még az idén megnyitnak legalább egy fejezetet a csatlakozási tárgyalások kezdeteként, de annak lehetőségét sem zárta ki, hogy több fejezet kapcsán is elinduljanak e tárgyalások. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugat-balkáni államok regionális együttműködése legalább olyan fontosságú, mint az európai uniós csatlakozásuk. Úgy vélekedett: nem hiszi, hogy mind a hat csatlakozásra váró ország egyszerre válik majd az EU tagállamává, mindegyik esetében különálló analízist kell készíteni. Nem tart azonban attól, hogy Szerbia csatlakozási folyamatában komoly problémák merülhetnének fel.
Ivica Dačić kormányalelnök, külügyi tárcavezető az ország kulcsfontosságú stratégiai törekvéseként beszélt az uniós közeledésről, mely feladat teljesítésének a kormány teljesen alávetette magát. Szerbia mindeközben arra is készen áll, tette hozzá, hogy folytassa a már megkezdett reformokat.
– A csatlakozási tárgyalások megnyitása történelmi esélyt jelent, Szerbia kulcsfontosságú stratégiai beállítottságát tükrözi. A kormánynak az a célja, hogy a tárgyalások tekintetében 2018-ra mindent befejezzen, és így 2020-tól az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon – jelentette ki Dačić а fórumon tartott beszédében.
Úgy fogalmazott, hogy a Pristinával folytatott párbeszéd sikere szempontjából is a közös európai perspektíva figyelembe vétele a mérvadó. Belgrád, emlékeztetett, megállapodott az igazságszolgáltatás ügyében, elfogadta az ennek a megállapodásnak a végrehajtásához szükséges tervet, rendezte a civil védelem és az önkormányzati költségvetések kérdését, a koszovói szerbek pedig visszatértek a koszovói intézményekbe. A brüsszeli megállapodás 15 pontjából így Szerbia teljesített mindent, ami a hatáskörébe tartozott, jegyezte meg. Még hat pont vár megvalósításra, tette hozzá, köztük hazánk számára a szerb községek közösségének a létrehozása a legfontosabb, húzta alá a külügyminiszter.
INFRASTRUKTURÁLIS BUMM
Zorana Mihajlović kormányalelnök, építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter az aktuális projektumokról szólva elmondta, hogy Szerbia jelenleg 250 hidat épít a 10-es és a 11-es korridoron, az előttünk álló három év alatt mintegy 1100 kilométer autóutat fog az állam használatra bocsátani. A célok közé sorolta azt is, hogy az ország a legjobb tíz közé kerüljön a Világbank azon listáján, melyen a befektetési-üzleti légkört értékelik.
– Arra számítunk, hogy az idén harminc hellyel feljebb kússzunk ezen a listán. Itt azonban még nem állunk meg. A szerb kormány minden tárca számára megszabta a feladatokat, melyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy középtávon Szerbia az üzleti légkör szempontjából a legjobb tíz ország közé kerüljön – fejtette ki Mihajlović.
Mint mondta, Szerbiában ma tízszer annyi az infrastrukturális munkálatok száma, mint két vagy három évvel korábban. Jelenleg 150 kilométernyi autóút építése van folyamatban, ebből még az idén átadnak 86 kilométernyi szakaszt.
MELYEK A VALÓDI EREDMÉNYEK?
A gazdasági fórum egyik panelvitáján Michael Kirby egyesült államokbeli és Giuseppe Manco olaszországi nagykövet véleményüknek adtak hangot, hogy a reformfolyamatok folytatása jelenti a gazdaság fellendülésének előfeltételét. Nem elegendő meghozni az előírásokat és a törvényeket, hangsúlyozták, azok alkalmazásának és betartásának garantálásán is dolgozni kell. Kirby emlékeztetett, hogy Szerbiának új munkatörvénye van, újnak számít a felügyelőségekről szóló jogszabály is, végrehajtott az ország fontos fiskális és adóreformokat, mindez azonban csak előfeltétele a gazdaság fejlődésének, az elfogadott reformoknak ugyanis a gyakorlatban is meg kell mutatkozniuk. Egyik problémaként megnevezte annak az 520 állami cégnek a sorsát, melyek jelentős költségvetési támogatásban részesülnek, s melyek privatizálása sokat késik. Manco arra fektette a hangsúlyt, hogy nem kizárólag gazdasági felemelkedésre, szociális fellendülésre is szüksége van az államnak, a reformok eredményeit pedig az embereknek otthonaikban is érezniük kell – ekkor lehet valódi eredményekről beszélni.
