A hétvégén Csantavéren tartották meg a 39. Durindót és 52. Gyöngyösbokrétát, amelyet összesen mintegy 250 szervező koordinált, s nem kevesebb mint 800 részvevője volt. Szombaton több mint száz, vasárnap pedig 34 előadást láthatott a közönség. Koncertek, kiállítás, kézműves kirakodóvásár kísérte a rendezvényt, amelyen átadták a Bodor Anikó-díjat is.
Szombaton délben megnyílt a 39. Durindó, de a megnyitót megelőzően már nagy volt a sürgés-forgás Csantavéren, a narancssárga ruhások, vagyis a szervezők koordináltak és várták az érkező csoportokat. Összesen 102 fellépést követett végig a zsűri, amely az idén első alkalommal nem szóban értékelt, hanem a fellépéseket követően az elkövetkező időszakban személyes találkozókat szervez majd a fellépő csoportokkal. Újranézik majd a fellépést és együtt beszélgetnek az előadásokról. Hatékonyabbnak bizonyul így az építő jellegű kritika – mondta Szabó Gabriella, a fesztiváltanács elnöke.
A Durindó ünnepélyes megnyitóján Vörös Róbert, a szervezőbizottság elnöke kiemelte, egy álom vált valóra a településen, hiszen 31 év telt el a fesztivál legutóbbi helyi megszervezése óta.
Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsának elnöke ünnepi beszédében kitért arra, hogy amikor alkalma van a közösséghez szólni, akkor az építkezésről, az építőkről szól.
– Köszönet Bodor Anikónak, aki öt éve nincs közöttünk, az ő munkája nélkül sokkal szegényebb lenne ez a fesztivál. De köszönet Varga Péternek, aki csantavéri származású, de a Szöllősy Vágó házaspárt is említeném. Sándor Géza tanár urat pedig itt köszönthetjük, köszönet, amit tett Csantavér és az egész délvidéki kultúra felemelkedéséért. Hitünk mellett ez a rendezvény az, ami segít itt tartani bennünket, hiszen amikor énekelünk, összeér a vállunk, s amikor tánc közben közösen dobbantunk a lábunkkal, érezzük, mi tart itthon bennünket – mondta Dudás.
Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta, éltető üzenetet közvetít a rendezvény, mégpedig azt, hogy a vajdasági magyarságnak szüksége van a minőséges népzenére.
– Azt kívánom, szóljon ez a két nap a barátkozásról, találják meg a fiatalokat, hogy legyen utánpótlás – tette hozzá Nyilas Leonov.
Szabó Gabriella nyitotta meg a rendezvényt, s elmondta, mindenki fontos, mindenki számít ebben a kis közösségben.
Szombaton este hat óráig tartottak a Durindó részvevőinek fellépései két helyszínen: a színházteremben és az udvarban felállított szabadtéri színpadon. 18.30-tól a Csörgő citerazenekar és a Fokos zenekar közös, majd 21 órától a Heveder zenekar koncertjére táncolhattak az egybegyűltek a szabadtéri színpadon.
Az 52. Gyöngyösbokréta vasárnap délben szentmisével, felvonulással, majd 14 órakor az ünnepélyes megnyitóval kezdődött meg.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere a megnyitón kiemelte, a népzene, a néptánc a legnemesebb módja a hagyományok átadásának. Nem enged, fogva tart. Maglai lapunknak nyilatkozva elmondta, júliusban megkezdődhetnek a felújítási munkálatok a csantavéri színháztermen, s a tervek szerint a tél beállta előtt be is fejeződnek.
Pirityiné Szabó Judit Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szavait tolmácsolta, aki kiemelte, a szabadság, a kreativitás, lendület bennünk van és a táncunkban is. A hagyományokhoz, a nemzeti értékekhez való ragaszkodást élhetjük meg az ilyen rendezvényeken, amelyek által ember és ember találkozik egymással. A magyar hagyomány a kincsek tárháza, a néptáncosok, zenészek pedig átélik és közvetítik az értékeket. A népi kultúrában kimeríthetetlen erő van – üzente többek között Potápi Árpád János.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében arról is szólt, hogy voltak évek, amikor a politikus gyomra összeszorult, amikor a Durindó és Gyöngyösbokréta felmerült. Azért, mert nem volt biztos anyagi háttér. Ezek az évek elmúltak.
– Nem tudom, mitől és kitől, a sikernek nagyon sok gazdája van ugyanis. És nem bánom, hogy a sikeres szervezéshez nekem nincs közöm. Az utóbbi években egyre több a pályázó ennek a rangos fesztiválnak a megszervezésére, s ez azt mutatja, hogy a potenciális szervezők úgy érzik, nem maradnak magukra. Ez az odafigyelés, amelyet biztosítunk, tudja biztosítani a megszervezéshez szükséges keretet. Sikerült a szabadkai költségvetésben 31 millió dinárt elkülöníteni a színházterem felújítására, ahol a csantavériek megszervezhetik majd a karácsonyi műsorukat – mondta Pásztor, majd lapunknak nyilatkozva hozzátette, e rendezvény fokmérője az életerőnek, az itteni magyarság gyökérzete. Bármilyen nehéz és sanyarú körülmények között élünk, megvan a mindennapi törődés a fiatalokkal – tette hozzá a VMSZ elnöke.
Szabó Gabriella, a Fesztiváltanács elnöke a Gyöngyösbokréta megnyitóján arra hívta fel a figyelmet, aki nem tud kapcsolatot teremteni, az elmagányosodik, a valakihez tartozás pedig létfontosságú. A tánc, a játék közösséget alkot. A hagyományos népi játékokban pedig az a jó, hogy nincs bajnok, nincs sztár. A közösségben létezés a fontos – mondta.
Jövőre, harminc év után, Tordán lesz a negyvenedik jubileumát ünneplő Durindó és az 53. Gyöngyösbokréta, egyedüli pályázóként ők kapják a lehetőséget a jövő évi rendezvény megszervezésére – mondta Szabó Gabriella.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak azt mondta:
– A kilencvenes évek után most érzem, hogy mennyire fontos ez a rendezvény. Egy új generáció feltámad, érezzük ismét, hogy jó vajdasági magyarnak lenni. Soha ennyire nem volt fontos ez a rendezvény, mint most, amikor a fiatalok elmennek. Ha vannak, akik el is mennek, ez a zene visszahívja őket – mondta Hajnal.
A Gyöngyösbokréta szünetében, vasárnap délután adták át ötödik alkalommal a Bodor Anikó-díjat, amelyet az idén a csókai II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Rákóczi férfikórusa érdemelte ki a szakbizottság egyhangú döntése alapján.
A Bodor Anikó-díjat az a szólista vagy együttes kaphatja meg, aki őrzi saját vidékének hangulatát, stílusjegyeit, amit annak idején Bodor Anikó is próbált átadni – tette hozzá Szabó Gabriella.
– Emlékezünk is ezúttal, Bodor Anikóra, akinek munkássága nélkül ma sokkal szegényebbek lennénk. Emlékét méltóképpen őrzi ez a díj – mondta Hajnal Jenő, aki Nemes Fekete Edit alkotását adta át a díjazott kórus vezetőjének, Sziveri Szabolcsnak.
A díjazott kiemelte, nagy boldogsággal tölti el a kórus tagjait, hogy ők érdemelték ki az elismerést.
– Személyes kapcsolatunk is volt Anikóval, aki minden évben otthonában fogadott, beszélgetett velünk, felkészített minket a Durindóra. Minden évben új csokrot tanulhattunk tőle. Köszönjük szépen, igyekszünk méltóképpen tovább vinni örökségét – mondta a kórus vezetője.
A Gyöngyösbokréta fellépőinek bemutatkozását, annak ellenére, hogy a találkozó nem verseny jellegű, szakmai bizottság kísérte, majd véleményezte az előadást. A rendezvény este hét órakor a fesztivál zászlajának átadásával fejeződött be, amely Tordára vándorol.
