A házigazda Németország törekvéseinek mindenben megfelelő eredménnyel zárult hétfőn a hét legfejlettebb iparú országot összefogó G7 csoport vezetőinek találkozója. A Hetek erős vállalásokat tettek az éghajlatváltozás feltartóztatásáért, kiálltak az Oroszország elleni szankciók mellett és elítélték a Krím félsziget bekebelezését, és támogatásukról biztosították az ENSZ formálódó, új fejlesztési programját, amely felváltja majd a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot.
(Grafika: MTI)
A bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) tartott kétnapos találkozón ismét megmutatkozott, hogy a Heteket nemcsak a jólét és a gazdasági erő, hanem a közös értékek, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tisztelete tartja össze - emelte ki Angela Merkel a hat munkaülésből álló - a német kancellár szavai szerint "nagyon összefogott és termékeny" - tanácskozássorozatot lezáró sajtótájékoztatón.
A Hetek vezetőinek - Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének - találkozóján elfogadott, mellékletek nélkül 23 oldalas nyilatkozatban a vezető ipari hatalmak kiemelték, hogy az Oroszország elleni szankciók "fenntartása közvetlen összefüggésben áll" a délkelet-ukrajnai válság politikai rendezését előirányzó minszki megállapodások végrehajtásával, és jelezték, hogy szükség esetén újabb büntetőintézkedéseket vezetnek be.
A Hetek üdvözölték a kijevi kormány reformtörekvéseit, és a kommüniké szerint a csoport országainak kijevi nagyköveteivel felállítanak egy új testületet a reformok támogatásának összehangolására.
A decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcsra (COP21) a Hetek elkötelezték magukat amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ennek a célkitűzésnek a rögzítése a német soros elnökség egyik legnagyobb sikere. Berlin helyzetértékelése szerint nemigen lenne esély sikerre vinni a COP21 ügyét - a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló, kötelező érvényű megállapodás kidolgozását - , ha a legfejlettebb ipari hatalmak nem állnak ki a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson megjelölt 2 Celsius fokos határérték mellett, a kanadai és a japán vezetés azonban belpolitikai okok miatt sokáig ellenezte, hogy ez a vállalás szerepeljen a zárónyilatkozatban.
A Hetek a COP21-el összefüggésben amellett is elkötelezték magukat, hogy a jelenlegi évszázadban végre kell hajtani "a világgazdaság dekarbonizálását", vagyis a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaság kialakítását, biztosítani kell a fejlődő országok támogatására 2020-tól szánt évi 100 milliárd dollárt, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) ajánlása alapján rögzített 40 és 70 százalék közötti sáv "felső széléhez" közelítő mértékben kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig 2010-hez képest, és 2020-ra 400 millióra kell növelni a klímaváltozás következtében előálló károk ellen biztosítással rendelkező gazdálkodók számát a fejlődő országokban.
Az MDG-t felváltó, úgynevezett 2015 utáni menetrenddel (post-2015 Agenda) kapcsolatban a Hetek egyebek között vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy 2030-ra 500 millióval csökkenjen az éhezők és az alultápláltságban szenvedők száma, és megerősítették, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára kívánják emelni a nemzetközi fejlesztési együttműködésre - a fejlődő országok támogatására - fordított közpénzek összegét. Az egészségüggyel kapcsolatban vállalták, hogy a nyugat-afrikai ebolajárvány tapasztalataiból kiindulva elősegítik egy úgynevezett korai figyelmeztető rendszer kiépítését, valamint az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók és a szegénységgel összefüggő trópusi betegségek elleni küzdelmet.
A világgazdasági témák közül kiemelkedik, hogy a Hetek szerint az év végére megállapodásra kell jutni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó szerződés (TTIP) "alapjairól", szerkezetének legfőbb elemeiről.
A G7 csoport a vezető ipari hatalmak 1975-ban alapított konzultációs fóruma. 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt. Az intézményt sokan bírálják, kiüresedettnek, idejétmúltnak minősítve azt, és számos szakértő szerint más formátum - például az Egyesült Államok, az EU és Kína alkotta G3 csoport - alkalmasabb lenne az eredeti célra, azaz a világgazdasági folyamatok alakítására a legfontosabb szereplők, legnagyobb gazdasági hatalmak egyetértése, konszenzusa alapján. Ugyanakkor Angela Merkel szerint a kétnapos csúcs azt is megmutatta, hogy a G7 továbbra is élő, hasznos fórum, és nem helyettesíthető mással.
A legmagasabb németországi hegycsúcs, a Zugspitze lábánál fekvő luxushotelben rendezett találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete, több mint 20 ezer rendőrt mozgósítottak. A találkozó ellen tiltakozó demonstrációk a vártnál kevesebb embert vonzottak és a korábbi G7- vagy G8-csúcsokhoz képest békésebbek voltak.
