2024. március 29., péntek

A békeszerződésekkel a németeket akarták meggyengíteni

A trianoni békediktátum egy hosszú folyamat következménye volt, Magyarország sorsa nem a békekonferencia néhány hónapja alatt dőlt el – mondta Raffay Ernő történész szerdán este Szegeden a Fidesz és a KDNP szegedi szervezetének a trianoni békediktátum aláírása 95. évfordulójának előestéjén rendezett megemlékezését követő beszélgetésen.

Az első világháború előtt az Osztrák–Magyar Monarchia Európa második legnagyobb birodalma volt – emlékeztetett az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkára. Akkor kezdődött azonban el a világtörténelem legnagyobb fegyverkezési versenye, Magyarország pedig „a nagyhatalmak őrlő malomkövei közé került” – fogalmazott. Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel a győztes antanthatalmak célja Németország meggyengítése volt, és az, hogy a németeknek soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese – fejtette ki Raffay Ernő. A győztesek érdekei egybevágtak a cseh, a román és a szerb nemzeti elit céljaival, így a Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette – idézte fel a történész.

A békediktátumban közrejátszott a Károlyi-kormány hibás politikája és a Tanácsköztársaság gyilkos kommunista diktatúrája – mondta az egykori államtitkár, hozzáfűzve: „A rossz kormánynak és a rossz döntéseknek a nép issza meg a levét.”

A beszélgetést megelőzően a Fidesz és a KDNP szegedi szervezete néma főhajtással és koszorúzással emlékezett a Délvidéki Országzászló Emlékműnél.