2024. április 25., csütörtök

Az ökológiai intelligencia és a radikális transzparencia

Mi, emberek tehát öt érzékkel rendelkezünk. Ezek a látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés. Érzékszerveink az evolúció során feltehetően romlottak, de ma is csupán rájuk hagyatkozhatunk. A környezetünkből érkező információkhoz csak érzékszerveink közvetítésével juthatunk. Az embernek nincs olyan szerve, mely a környezeti ártalmak érzékelésére alkalmassá tenné. A globális felmelegedésnek, az élőhelyek megszűnésének csak következményeit érezzük. Magát a folyamatot csupán elménkkel, intelligenciánkkal tudjuk felfogni. Csakis tanult magatartási formákon keresztül érhetünk el olyan hatást, hogy az emberekben kialakuljon a környezettudatos viselkedési mód.

Az ökológiai intelligencia olyan tudatos viselkedése a fogyasztóknak, amikor képesek a megvásárolt termékeket az alapján kiválogatni, hogy azok előállítása és használata mekkora környezeti ártalmakkal járhat. Ehhez szükség van egy újabb fogalom, a radikális transzparencia megismerésére. A radikális transzparencia azt jelenti, hogy egy adott termék esetében minden hatást nyomon követhetünk. Amíg ugyanis nem tudjuk, mit hogyan készítenek, azt sem tudjuk, milyen környezeti károkat okoznak vele. Az előállítástól a szállításon át, a felhasználás körülményeit is figyelembe véve, egy adott termék előállítása során azokat a következményeket is ismernünk kellene, amelyek a munkásokat érintik. Ezeket az információkat a vásárlók rendelkezésére kellene bocsátani. A radikális transzparencia révén a fogyasztók képessé válhatnak „zöldebben” vásárolni. Ez a folyamat pedig úgy alakíthatja át az üzleti világot, hogy versenyelőnyt jelentsen a cégek számára az egészség- és környezettudatosság.

A TUDATOS VISELKEDÉSFORMA

„ Az ökológiai intelligencia lehetővé teszi, hogy azt, amit az emberi tevékenység környezeti hatásairól tudunk, képesek legyünk alkalmazni annak érdekében, hogy környezetünkben kevesebb kárt tegyünk, és hogy élőhelyünket – ami a napjainkban a teljes bolygónkat jelenti – tartósan megőrizhessük. ” – olvasható Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe című könyvében. Az 1946-ban született amerikai pszichológus, tudományos újságíró szerint a fogyasztóknak ki kellene kényszeríteniük, hogy részletes információkat kapjanak a megvásárolt termékek környezeti, egészségi hatásairól. Sokan tekintik utópiának az ilyen elképzeléseket. Amikor bolygónk több mint 7 milliárd lakója közül a többség szegénységben él, logikus, hogy számukra vásárláskor a legfőbb szempont a termék ára. Goleman viszont olyan új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra. Az ilyen ökológiai szempontokkal indukált változások egyébként már elkezdődtek. Egy-egy gazdasági válság lassíthatja, háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontokat, de megszűntetni nem tudja. Várhatóan a környezetvédelmi innováció a jövőben a gazdaság motorjává válik.

„Az anyagi jólétnek súlyos ára van. Mi, emberek, nem vagyunk tudatában annak, hogy az általunk vásárolt és naponta használt tárgyaink mibe is kerülnek bolygónk állapotában, egészségünkben, és azok munkájában kifejezve, akiknek az erőfeszítése árán kielégíthetjük szükségleteinket és kényelemben élhetünk. Folyamatosan vásárolunk, használunk és elhasználunk, elvesztegetünk, megtakarítunk; mindeközben minden egyes terméknek, árucikknek saját – előttünk jórészt rejtett – története, múltja és jövője van” – írja a 2009-ben megjelent könyvében Goleman. A mű magyar fordítása: Zöld út a jövőbe címmel jelent meg, eredeti címe: Ecological intelligence. Szerb nyelven is megjelent Ekološka inteligencija címmel.

AZ ÖKOLÓGIAI INTELLIGENCIA EGYIDŐS AZ EMBERISÉGGEL

Az igazsághoz tartozik, hogy Goleman könyve nyugati példákon alapul, ahol ma már egészen más motivációk alapján vásárolnak az emberek, mint pl. minálunk vagy Afrikában. Ezért itteni szempontból most még utópiának tűnhet, hogy a vásárlók a további ismeretek alapján hajlandóak lennének többet fizetni a környezettudatosabb termékekért. Az ökológiai intelligencia új kifejezés, de nyilván már emberré válásunk óta létezik ilyen. Az emberi alkalmazkodási képességet jelenti, ami képessé tesz bennünket arra, hogy a bolygónkon létező valamennyi földrajzi adottság és szélsőséges klíma esetén is életben maradjunk. Ez a képesség alkalmassá tett bennünket arra, hogy a puszta vegetáláson kívül generációkon át fennmaradjunk. Amíg a különböző fajok bolygónk csak egy meghatározott helyén léteznek, az ember ma már mindenütt meg tud élni. Az ökológiai intelligencia teszi ezt lehetővé. A modern korban erre a képességünkre kevésbé van már szükség. A természeti népek, de még az évtizedekkel ezelőtt vidékünkön élő egyszerű emberek is nagyobb ökológiai intelligenciával rendelkeztek a mai kor emberénél. Ismeretlen igény volt a szemételszállítás vagy a szennyvízelvezetés, hiszen mindent újrahasznosítottak. Sokat tanulhatnánk tőlük is.