Andreas Rödder történész szerint az elmúlt negyedszázadban történt bővítések nélkül az európai integráció kudarcos "nyugat-európai jóléti klub" lett volna. A kutató erről a 85 éves Helmut Kohl egykori német kancellár tiszteletére rendezett budapesti konferencián beszélt, kedden.
A politikus szerepéről szólva Andreas Rödder azt emelte ki, hogy Kohl az NDK politikailag szervezetlen tömegakaratának felkarolójából vált a német egység alakítójává, és emlékeztetett arra, hogy a szocialista állam régóta működő ellenzékének zöme nem rendszerváltást, hanem reformot akart, miközben a hangját több hónapja utcai demonstrációkon hallató tömeg német egységet. Hozzátette, hogy az egykori kancellár 1989 őszén a német egység kérdésében inkább kivárt, és csak a berlini fal leomlása után hirdette meg a folyamatot becsatornázó tízpontos programját, mindvégig kötéltáncot járva a belső és a külső elvárások között. Megjegyezte: az azonos lélekszámú európai államok korántsem nézték szimpátiával a két német állam egyesülését.
Andreas Rödder ennek okaként említette, hogy ezzel a 80 milliós Németország az Oroszországtól nyugatra fekvő legnépesebb állam lett a kontinensen. Az ebből esetleg fakadó rivalizálást, elszigetelődést Helmut Kohl azzal kerülte el, hogy támogatta az európai integráció elmélyítését, aminek ára a Moszkvával való kapcsolatok kiéleződése volt.
A szakember arról beszélt: a közös európai valuta bevezetése "német engedmény volt Franciaország felé", amely szerette volna a márka és az NSZK jegybankjának szerepét "közösségivé tenni", a bevezetésről pedig már a fal leomlása előtt, 1989 nyarán döntés született.
Baranyi Tamás történész, a Terror Háza Múzeum kutatója a tanácskozáson kiemelte, hogy a németkérdés a hidegháború motorja volt, és arra emlékeztetett: a nyolcvanas évekre valamelyest beindult a korábban a szocialista tábor legéletképtelenebbjének számító keletnémet gazdaság, de az ottani rendszer továbbra is a legmerevebbnek számított. Elmondta, a hatvanas évek közepén, Ludwig Erhard kancellársága idején felmerült a gondolat, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő Szovjetunió támogatása fejében Moszkva ne akadályozza az egyesítést, de Hruscsov elmozdítása miatt nem önthették formába ezt az elgondolást.
A történész szerint két oka volt annak, hogy sikerre vihették a megosztottság felszámolását; az egyik, hogy Kohl "minden politikai tőkéjét az egységes Németország gondolatába fektette", a másik pedig, hogy a tüntető tömegek németként, nem "az NDK népeként" határozták meg önmagukat.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója a konferencia végén jelezte: a tanácskozás anyagát - várhatóan őszre - kétnyelvű kötetben jelentetik meg.
