Június 1-jétől, vagyis tegnaptól kezdve 43 közvállalat mentesült az állami pénzügyi védelm alól. Ez azt jelenti, hogy a korábbi hitelezők szabadon követelhetik kinnlevőségeiket. A szóban forgó vállalatok közül egyesekre végleges kapuzárás vár, mások vezetősége pedig már egyeztetett a hitelezőkkel tartozásaik átütemezése kapcsán – nyilatkozta a közszolgálati televíziónak Željko Sertić gazdasági miniszter, a magánosítás előtt álló cégek sorsát vázolva.
– Minden vállalatban más megoldásokat léptetünk életbe. Egyesek már előzőleg tárgyaltak tartozásukról, mások viszont egyéb módszereket alkalmazva néznek szembe a privatizációval – vázolta a hétvégén a miniszter.
Mint ismeretes, a kormány még a múlt héten terjesztette be a parlamentbe azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 17, stratégiailag nélkülözhetetlen cég maradna állami védelem alatt a következő év júniusáig, 34 vállalat pedig ez év októberének végéig élvezheti ugyanezt.
– A védelem 2015 májusának végéig tartott, a korábbi privatizációs törvény értelmében pedig a magánosítási folyamatokat is ekkorra kellett volna befejezni. A határidőket nem törvény szabályozta, csupán a társadalmi tőkének privát, illetve állami tulajdonná való átszervezését tűztük ki célul, amit ez év decemberének végéig kellett volna megtenni. Ezt a határidőt pedig nem változtattuk meg – magyarázta a miniszter.
A 17 stratégiai fontossággal bíró vállalat között – amelyeknek a privatizációját a minapi törvénymódosítással további egy évvel elhalasztották – található többek között a Petrohemija vegyi üzem, az Ikarbus buszgyár, a Galenika gyógyszergyár, a Politika. Ezekben a cégekben megközelítőleg 22 ezer alkalmazott dolgozik. A gazdasági tárca honlapján megjelentetett, idevágó közlemény arra mutat rá, hogy az egy évvel meghosszabbított állami pénzügyi védelem olyan feltételeket szabhat, illetve elég időt adhat az érintett cégeknek arra, hogy felfrissítsék üzleti tevékenységüket, és ezzel megőrizzék a munkahelyeket.
A közleményben a tárca azt is részletezi, hogy miért pont erre a 17 vállalatra esett a választás.
A kruševaci FAM kenőanyaggyártó például azért szerepel a listán, mert a legnagyobb cégek egyike e téren a régióban, valamint a szerbiai gazdaság fontos exportőre is. A priboji FAP kamiongyár azért kapott helyet a „védelmezettek” között, mivel – a tárca megítélése szerint – az országban az egyik legfontosabb gazdasági mozgatórugó éppen a jármű- és gépalkatrész-gyártás.
Sertić – a módosítás múlt heti parlamenti beterjesztése során – elmondta, végső ideje annak, hogy hatékony megoldások szülessenek a majd félezer privatizáció előtt álló vállalat problémájának megoldására. Akkor úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó jogszabályi változtatások mindezeket lehetővé teszik, és megkönnyítik az állam további boldogulását is, hiszen évente milliókat költ a cégek fenntartására.
Ljubomir Šubara, a Privatizációs Ügynökség igazgatója a módosítással kapcsolatban megjegyezte, hogy az eddigi szerkezetátalakítási ötletek kecsegtetőnek ígérkeztek, viszont sok esetben a cégek nem tartották magukat a játékszabályokhoz, történetesen, gyorsabban is elkeltek volna, ha a cégvezetés nem irreális adatokat tesz közzé az össztőke felbecsülése után.
