Horvátországban vasárnap negyedik alkalommal rendeznek kisebbségi önkormányzati választásokat, amelyeken az ottani magyarok is részt vesznek.
A 2011-es népszámlálás szerint Horvátországnak 4 millió 285 ezer lakosa van, ebből 329 ezren tartoznak valamely nemzeti kisebbséghez. A legnagyobb létszámú kisebbség a szerb. Ők 187 ezren vannak, és a lakosság 4,36 százalékát teszik ki. A magyar kisebbség létszáma 14 ezer, ez a lakosság 0,33 százalékának és a 22 nemzeti kisebbség rangsorában a hatodik helynek felel meg.
Megelőzik a magyarokat a szerbeken kívül a bosnyákok, az albánok, az olaszok és a romák is.
A horvát parlament 2002-ben fogadta el a kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvényt. 2003-ban meg is alakultak az első kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek azonban csak véleményezési, tanácsadási joguk van, a végrehajtó testületeket (rendes önkormányzatokat) nem kötelezi a törvény arra, hogy el is fogadják a kisebbségi tanácsok vagy képviselők döntéseit, illetve javaslatait.
A törvény szerint kisebbségi jelölteket kisebbségi szervezetek vagy egyének állíthatnak, mégpedig a járások esetében 20, a városok és megyék esetében 50 támogatói aláírással.
Tizennégy nemzeti kisebbség választhat 25 fős kisebbségi tanácsot megyei szinten ott, ahol az adott kisebbség tagjainak száma meghaladja az 500 főt. Horvátország megyéiben két ernyőszervezet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) és a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) küzd a szavazatok többségének megszerzéséért.
Tizenöt fős kisebbségi tanácsokat járási és városi szinten ott választhatnak a nemzetiségek, ahol a magukat egy adott kisebbséghez tartozónak valló állampolgárok száma meghaladja a 200 főt. Ahol ennél alacsonyabb a létszám, ott mindössze egy képviselőt jelölhetnek a szervezetek. A kisebbségi képviselő-testületekbe az juthat be, aki a legtöbb szavazatot kapja, mandátuma négy évre szól.
A magyarok 11 megyében, 9 városban és 13 járásban választanak tanácsokat. A 2011-es népszámlálási adatok szerint több megyében, városban és járásban is csökkent a magyarok létszáma, így akadnak olyan közigazgatási egységek, ahol idén már nem állíthatnak jelölteket.
Közös magyar listát megyei szintű városban csupán Zágrábban állítanak, ahol három magyar szervezet, az Ady Endre Magyar Kultúrkör, a Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata és a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság indított közös jelölteket.
A megyei szinten megválasztott tanácsok alakítják meg az országos szintű önkormányzatot (koordinációt). Erről 2010-ben döntött a parlament, amikor módosította a kisebbségi törvényt, és a kisebbségi önkormányzatok koordinációja jogi személy lett. E testületnek ugyancsak véleményezési joga van a kisebbségi törvényben megjelölt négy területre - a médiára, az oktatásra, a politikai képviselet arányaira és a nyelvhasználatra - vonatkozóan.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint az önkormányzati választásokat médiacsend, rossz hangulat, a tolerancia hiánya és növekvő diszkrimináció övezi országszerte.
Az államnak biztosítania kell a kisebbségek számára a lehetőséget, hogy hallathassák hangjukat, különösen a helyi önkormányzatokban – írta a civil szervezet honlapján. A GONG szerint külön törvényben kellene pontosan meghatározni a kisebbségi tanácsok helyzetét, növelni kellene a szavazóhelyek számát, és meg kellene oldani a kisebbségek szavazói névjegyzékének problémáját.
Az eddigi három kisebbségi önkormányzati választásokon nagyon alacsony volt a részvételi arány.
