2022. június 29., szerda

Eltérő álláspontok, közös érdekek

A szerb miniszterelnök történelminek titulált tiranai látogatása a visszafogott kijelentések jegyében zajlott

Aleksandar Vučić szerb kormányfő szerdán megkezdte kétnapos tiranai látogatását. Az albán fővárosba való megérkezését követően Vučić megjegyezte, büszke arra, hogy ő az első szerb miniszterelnök, aki hivatalos látogatás céljából Albániába utazott. Tekintettel arra, hogy Edi Rama albán kormányfő tavaly novemberi belgrádi látogatását heves indulatok és még hevesebb kijelentések jellemezték, a mostani szerb–albán miniszterelnöki találkozót különös figyelemmel kísérte a nemzetközi közösség. A két nap során a felek feltehetőleg elsősorban a közös infrastrukturális projektumok témáját járják majd körbe.

Edi Rama és Aleksandar Vučić Tiranában (Fotó: Tanjug)
Edi Rama és Aleksandar Vučić Tiranában (Fotó: Tanjug)

Az Edi Ramával folytatott beszélgetést követően Vučić elmondta, hogy Koszovó tekintetében eltérő álláspontot képviselnek. Szerbia az ország területeként tekint Koszovóra, Albánia viszont független államként, hangsúlyozta Vučić.

– Másképpen gondolkodunk, másképpen beszélünk, ugyanakkor a problémákat nem háború, hanem párbeszéd által kell megoldani. A szerbiai polgárok nevében érkeztem Tiranába. Szerbia és Albánia kapcsolatai jók, jobbak, mint a múltban bármikor és remélem, hogy a jövőben még jobbak lesznek. Ramával több alkalommal is találkoztam már, világszerte. Beszélgetéseinket mindig is a nyitottság jellemezte, még akkor is, ha sokszor nem ugyanaz volt a véleményünk. Meg vagyok róla győződve, hogy kapcsolataink az egész Nyugat–Balkán szempontjából fontosak. Edi Ramával nemcsak a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokról beszélgettünk, hanem például az idegenforgalom fejlesztéséről is. Meg vagyunk róla győződve, hogy mindkét ország lakosságát arra kellene ösztönöznünk, hogy látogassanak el a másik országba. A gazdasági fejlődés és együttműködés Szerbia és Albánia számára is fontos. Közösen kell megvalósítanunk azokat az infrastrukturális projektumokat, amelyek összekötik a két országot és a két népet. Több tízezer, sőt, több százezer kilométernyi út és vasút kiépítése áll előttünk – fogalmazott Vučić.

HATÁROK NÉLKÜL

Hasonló szellemben nyilatkozott a sajtónak Edi Rama albán miniszterelnök is. Leszögezte: az, hogy bizonyos dolgokról Aleksandar Vučićtól eltérő módon vélekedik, nem jelenti azt, hogy nincsenek tisztában a ténnyel, hogy a két ország közötti kapcsolatok kulcsfontosságúak a régió stabilitása és békéje megőrzésének szempontjából.

Csütörtökön gazdasági témákról

Edi Ramával folytatott beszélgetését követően Aleksandar Vučić szerdán Bujar Nishani albán államfővel, Ilir Metával, az albán parlament elnökével és Lulzim Bashával, Tirana polgármesterével, ezt követően pedig az albániai szerbek egyesületeinek képviselőivel találkozott.

Vučić csütörtökön a Vienna Economic Forum–Tirana Talks 2015 gazdasági fórumon vesz részt. A szerb kormányfő tiranai delegációjának Zorana Mihajlović közlekedési, építési és infrastrukturális miniszter is tagja.

A korábbi sajtóhírek szerint a két ország közötti infrastrukturális projektumok közül a Niš–Pristina–Tirana autópálya kiépítése emelkedik ki. A szóban forgó autópályát a későbbiekben összekötnék az albániai kikötővárosokkal. A Szerbiát Koszovón át Albániával összekötő vasútvonal felújítása is téma tárgya lesz.

 

Koszovó továbbra is sarkalatos témája a Szerbia és Albánia közötti kapcsolatoknak, emelte ki Rama, mondván, hogy rendkívül fontosnak tartja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet.

Rama reményét fejezte ki, hogy a szerb kormányfő tiranai látogatása ösztönzőleg hathat a szerbiai polgárokra és a jövőben többen utaznak Albániába, főleg a nyári hónapokban. Szerbia és Albánia is kis ország, közösen kell tenniük gazdaságaik erősítéséért, emelte ki Rama.

– A szerbek és az albánok is esélyt kaptak arra, hogy megtegyék azt országaikért, amit a németek tettek meg a sajátjukért a második világháborút követően. Hiszem, hogy közösen jobbá tehetjük az országaink közötti kapcsolatokat és megvalósíthatjuk a Nyugat–Balkán határok nélkül elképzelést. A határok nélküli Nyugat–Balkán a kereskedelem, a kultúra és a tudomány tekintetében meglévő akadályokat is ledöntheti – taglalta Rama.

A HUMORÉRZÉKÜK IS KÜLÖNBÖZIK

A kormányfők ezúttal is megvitatták a tavaly októberi Szerbia–Albánia 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság selejtező mérkőzést, amelyet azért kellett megszakítani, mert a Partizan stadionjának játéktere felett egy drónra kötve Nagy-Albánia zászlaja jelent meg.

Rama megismételte korábbi kijelentését, hogy az incidenst viccként élte meg, Vučić viszont közölte: a Nagy-Albánia-zászlóval nem illik viccelődni. Provokációról volt szó, amely kedvezőtlenül befolyásolta a két ország közötti kapcsolatokat, hangsúlyozta Vučić.

– Politikai indíttatású incidensről van szó. Pontosabban: a Nagy-Albánia zászlaja Szerbia számára politikai incidenst jelképez. Azt is tudom, hogy ki a felelős. Az úriembert Ismailnek hívják, a vezetéknevét nem tudom. Olaszországból utazott Belgrádba, két-három nappal a mérkőzést megelőzően – fogalmazott Vučić a Ramával közösen megtartott sajtótájékoztatón.

Az albán miniszterelnök mindehhez hozzátette: a Nagy-Albánia az albánok számára se nem elképzelés, se nem projektum, se nem terv. A Nagy-Albánia zászlaja semmiféle hatással nincsen az albánokra, jelenjen meg az bármilyen formában és bárhol, hangsúlyozta Rama, hozzátéve, hogy ha Albániában tűnt volna fel a Nagy-Szerbia zászlaja, akkor a politikusok és az emberek is csak nevettek volna, senki nem fogta volna fel komolyan a dolgot.

– Nem értem, hogy miért haragszik Szerbia ennyire a szóban forgó incidens miatt. Mi biztosan nem haragudnánk. Remélem, hogy mindkét fél tanult valamit az esetből. Úgy érzem, hogy sikerült túllépnünk a szóban forgó incidensen, főleg most, hogy Szerbia miniszterelnöke viszonozta tavalyi belgrádi látogatásomat. Ez a látogatás a közös akaratot jelképezi, hogy előre kell néznünk és haladnunk. Nem szabad megengednünk, hogy a közöttünk lévő ellentétek akadályozzák közös jövőnket. A közöttünk lévő barátságnak határtalanok a lehetőségei – fejtette ki Rama.

AMIKOR MÉG NEM SZERETTÉK EGYMÁST…

Rama tavaly novemberi belgrádi látogatása Vučić tiranai látogatásához képest kevésbé békés hangulatban zajlott, pontosabban új fejezetet nyitott a korábbi, meglehetősen monoton, miniszterelnöki találkozók tekintetében.

Rama akkor az előre egyeztetett, szigorú protokoll ellenére Koszovó témáját is érintette a Vučićtyal folytatott beszélgetést követően megtartott sajtótájékoztatón, és megállapította, hogy a független Koszovó kérdését lezártnak tekinti. Vučić, mély sértésként megélve albán kollégájának fejtegetését, közölte, hogy Koszovó szerb föld és ezt Tiranában is hajlandó elmondani.

A szóban forgó sajtótájékoztatót élőben közvetítette a Szerbiai Rádió és Televízió, Rama nyilatkozatát azonban nem közvetítették fordítással, egészen az utolsó újságírói kérdésig. Az SZRTV indoklása szerint technikai okai voltak annak, hogy elmaradt a fordítás. Az albán újságírók elmondása szerint Rama kifejtette: Koszovó függetlensége megváltoztathatatlan realitás, amit egyesek nem hajlandók elfogadni. Az albán és a szerb fél egymástól eltérően vélekednek ebben a kérdésben, ugyanakkor a Koszovóval kapcsolatos valóság megkérdőjelezhetetlen, úgy a régióban, mint Európában, nyomatékosította Rama, majd annak fontosságáról beszélt, hogy Koszovó államiságát számos európai ország elismerte.

Visszafogottan kukorékoltak

A külföldi sajtó kiemelt hírként kezelte a kormányfői találkozót. A Balkán két legharciasabb és legbüszkébb kakasa visszafogott hangnemben beszélgettek és nyilatkoztak, értékelte a bécsi Die Presse újságírója.

A Le Monde című francia napilap szerint Vučić és Rama új fejezetet nyitottak az országaik közötti megbékélés folyamatában. A szintén francia Libération a Tiranában foganatosított biztonsági intézkedésekről írt.

A német Deutsche Welle újságírója a kormányfők tavaly novemberi látogatását is taglalta, majd megállapította, hogy akármennyire is visszafogottak voltak ezúttal mindketten, továbbra is az a benyomás, hogy a két ország kormánya között áthidalhatatlanok az ellentétek. Úgy tűnik, hogy a két kormányfő csakis akkor működik együtt, ha erre Brüsszelből érkezik utasítás, állapította meg a német rádióállomás újságírója.

 

Vučić meglehetősen rossz néven vette és saját elmondása szerint provokációként élte meg, hogy albán kollégája, megszegve az előre egyeztetett protokollt, Koszovóról is beszélt a sajtótájékoztatón. Vučić közölte: senkinek nem engedi meg, hogy Belgrádban megalázza Szerbiát. Koszovó Szerbia része és soha semmi köze nem volt Albániához, jegyezte meg Vučić, majd sajnálatát fejezte ki, amiért Rama Koszovó függetlenségét emlegette.