2024. április 19., péntek

Fosztogatás vagy ártatlan átszervezés?

Eltérőek a vélemények a hazai regionális villanygazdaságok összevonási terve kapcsán – A tartományi hatalmi koalíció szerint rablásnak számít az Elektrovojvodina Belgrádhoz csatolása

Tavaly 21 milliárd dináros bevételt könyvelt el az Elektrovojvodina, míg a belgrádi áramszolgáltató, melyhez a Szerbiai Villanygazdaság átszervezéséről szóló köztársasági döntés kapcsán hozzákapcsolják a vajdasági vállalatot, 19 milliárdos bevételt valósított meg. A jelenleg még két különálló részleg éves mérlege azonban igen eltérő: míg az Elektrovojvodina 2,3 milliárd dináros nyereséggel dolgozott 2014-ben, addig a belgrádi szolgáltató 3,4 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Ezeknek az adatoknak az ismertetésével nyitotta meg Nenad Stanković tartományi energiaügyi és ásványi nyersanyagügyi titkár felszólalásában a Tartományi Képviselőház tegnapi ülésének első napirendi pontjával, a villanygazdaság átalakításával kapcsolatos vitát. Mint mondta, az összevonásnak semmilyen hozadéka sem lesz, csupán negatív következményei, például a vajdasági költségvetés csökkentése, vajdasági munkahelyek megszüntetése. A titkárság által javasolt záradékban, melyet a képviselők a hatalmi pártok támogatásával elfogadtak, megállapítják, hogy az Elektrovojvodina felszámolása ártalmas lépésnek számít Vajdaságra és annak polgárai számára, s követelik azoknak a pontoknak a teljesítését, melyet a parlament még 2012-ben elfogadott, s melyek kapcsán időközben semmilyen előrelépés sem történt. A vajdasági parlament már akkor is követelte az Elektrovojvodina megszüntetésének és Belgrádhoz csatolásának megakadályozását, az energiaellátás decentralizált rendszerének fenntartását, a vajdasági tisztségviselők bevonását a Szerbiai Villanygazdaság átalakításával kapcsolatos tárgyalásokba.

„NEM ILYEN JÖVŐT ÉRDEMELT”

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Predrag Matejin, a tartományban ellenzékinek számító Szerb Haladó Párt frakcióvezetője szerint itt nem odacsatolásról van szó, hanem egyszerű átszervezésről, melynek révén több kis villanygazdasági egységből létrehoznak egy nagyobb rendszert. Mint magyarázta, ezt országunktól elvárják nemzetközi és európai partnerei is, ekképp ugyanis egy, a mainál konkurensebb vállalatot lehet létrehozni, mely a leendő privatizáció során is vonzóbbnak számít majd a beruházók számára. Éppen ezzel akadt problémája Robert Kolarnak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselőjének, aki szerint a valódi cél éppen néhány külföldi lobbi kérésének a teljesítése, hogy aztán egyszerűbbé váljon a közeljövőben a villanygazdaság átvétele. Aláhúzta, hogy Vajdaságban mindig magasabb volt az áram megfizettetési aránya, mint az ország többi részében, a bevételek is jobbak voltak, a veszteség alacsonyabb, az áram lopása pedig jelentéktelenebb, mint másutt. Úgy értékelte, ezeknek az adatoknak a fényében egyetlen normális állam egyetlen kormánya sem hozna egy ilyen döntést, amilyet a szerbiai hozott. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kifejtette, hogy ismét annak a folyamatnak a szemtanúi vagyunk, mely az állam központosításáról szól, cégeket szüntetnek meg vagy kötnek rosszul működő belgrádi cégekhez. Az Elektrovojvodina nem egy ilyen státust vagy jövőt érdemelt, fejtette ki, az önállóságának a megőrzését érdemelné eredményei fényében. Nem lehet vajdasági érdek megszüntetni egy gazdaságilag egészséges vállalatot és odacsapni egy veszteségeshez – fogalmazott a frakcióvezető.

MUNKACSOPORT, DÍSZNEK

Nenad Borović, a Demokrata Párt képviselője azon véleményének adott hangot, hogy Vajdaság vagyonának elkobzása előtt állunk, mely az autonómia értelmetlenné tétele is egyben. Ha valaki nagyon segíteni akarta volna a veszteséges áramszolgáltatókat, akkor azokat csatolta volna az Elektrovojvodinához, hogy egy új menedzsment irányítása alatt javuljon a helyzetük, állapította meg. Aláhúzta: a becslések szerint 4-8 évre lenne szükség ahhoz, hogy a többi szerbiai villanygazdasági egységet a vajdasági vállalat üzleti szintjére emeljék. Emlékeztetett: 2012 decemberében egy munkacsoportot is létrehozott a tartomány, melynek részt kellett volna vennie az átszervezési munkában, senki sem kereste azonban meg ebben az ügyben. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője éppen e munkacsoportot vádolta meg az előállt helyzet miatt. Mint mondta, a testület semmit sem tett az elmúlt két és fél évben a helyzet rendezése érdekében, a szocialisták ezért nem is támogatták a tegnapi záradék elfogadását, mint mondták, az a 2012-es megállapítások ismétlésének számít csupán, melyet akkor maguk is megszavaztak.

MUNKABESZÁMOLÓK

A Vajdasági Pedagógiai Intézet jelentését is megvitatták a képviselők. Erdély Lenke, az intézet igazgatója elmondta, tizenhárom projektumot sikerült 2014-ben teljesíteni annak ellenére, hogy a költségvetés kisebb volt, mint egy évvel korábban. A multikulturális iskola szerepe Vajdaságban, az inklúziós oktatás, illetve a tantervek és tankönyvek jóváhagyása – ezek azok a témakörök, amelyekkel az intézet projektumai foglalkoztak tavaly. Mint mondta, nagy hangsúlyt fektettek a tanárok szakmai továbbképzésére, a kisebbségi továbbképzések akkreditálására is, 49 kisebbségi programot hagytak jóvá, a következő két tanévben is folynak majd ezek.

Napirenden szerepelt a Tartományi Garanciaalap jelentése, melynek kapcsán Újhelyi Ákos VMSZ-képviselő elmondta: egy olyan kiemelkedő intézmény beszámolójáról van szó, melynek köszönhetően kedvezményes hitelhez tudnak jutni a mezőgazdasági termelők és a kis- és középvállalkozások. Ekképp megőrződnek a már meglévő munkahelyek, illetve újak is születnek, tette hozzá. Mint mondta, pártja az elmúlt időszakban közösségi szintre emelte a munkahelyteremtést, ezért minden olyan intézményt és lépést támogat, amely a beruházóbarát politikájával összhangban történik.

AZ ERŐSZAK MEGFÉKEZÉSE A CÉL

A tegnapi ülés előtt Miroslav Vasin tartományi gazdasági, munkaügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár, Miroslav Španović, a parlament közbiztonsági bizottságának elnöke és Stojanka Lekić, a női parlamenti hálózat koordinátora arról számoltak be, hogy a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek megfékezése érdekében, közösen, az eddiginél is nagyobb figyelmet szentelnek majd e komoly probléma elhárításának. Az idei 25 halálos kimenetelű bántalmazásból hét Vajdaság területén következett be, ami az intézmények hathatós reakcióját követeli meg – szögezték le a sajtónak nyilatkozva.