Pünkösd alkalmából vasárnap Magyarország-szerte szentmiséket, istentiszteleteket tartottak, húsvét után ötven nappal, a Szentlélek eljövetelét ünnepelve. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi szentmisén, az esztergomi bazilikában arról beszélt, hogy a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus. „Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét” – mondta Erdő Péter. A bíboros rámutatott, az egyház újra és újra rákényszerül, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja, és segítségével meg is értse Krisztus tanítását, „ahogyan az új és új történelmi helyzetek és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott”. A Szentlélek világosságát és erejét kérte az új bérmálkozók és mindenki számára, hogy életük mindennapi helyzeteiben meglássák, mit kíván tőlük Krisztus. „Mert a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk” – ezekkel a szavakkal zárta miséjét Erdő Péter.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke pünkösdi igehirdetésében vasárnap Budapesten, a budahegyvidéki református templomban azt hangsúlyozta, hogy népek, országok feledni akarják, mi történt 100 évvel ezelőtt az örményekkel, vagy mi történt 70 éve Magyarországon; megfogalmazása szerint még „arra sem akarunk emlékezni, hogy mi történt velünk tegnap vagy egy évvel ezelőtt”. „Mindent besöprünk a kényszerített feledés csűrjébe” – mondta a református püspök –, a leginkább azt, hogy van Isten, aki arra teremtett bennünket, hogy őt megismerve, vele boldog közösségben éljünk. Pünkösdkor azonban valóra válik, amit Jézus megígért tanítványainak, hogy elküldi nekik azt a „vigasztalót”, aki eszükbe juttatja mindazt, amit ő tanított.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke vasárnap Szarvason, az ótemplomban megtartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten arról beszélt, hogy Isten nem csupán egy jóságos atya felettünk, egy szerető fiú értünk, hanem az atyának és a fiúnak a lelke, aki bennünk szeretne szállást verni, minket, a mi testünket akarja templommá szentelni. Az első pünkösdre emlékezve kiemelte, hogy a szentlélek mindenki anyanyelvén szólt a hívekhez, akik „kezdik érteni az Isten szavát”, vagyis „…oszlóban a káosz, a bábeli zűrzavar, a keserves örökség, hogy az ember nem érti az embert, még a közös anyanyelv esetén sem”. Az isteni kommunikáció nyomán, mert pünkösd nem más, mint egy hatalmas isteni kommunikációs forradalom, megszületik az igazi közösség Istennel és az embertárssal, a teremtménytárssal – fogalmazott Gáncs Péter.
