Ukrajna változatlanul politikai és gazdasági káoszba merül, egy évvel azután, hogy Petro Porosenkót elnökké választották és fél évvel azt követően, hogy felesküdött az új kijevi parlament. Az ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély.
„Függetlenül attól, hogy valakinek rokonszenves-e vagy sem, Porosenko nem teljesít. A kormány olyan gyenge és törékeny, hogy még egy egységes és független állam építéséhez szükséges intézkedések meghozatalához is túl gyenge” – véli Bruce P. Jackson, az Átmeneti Demokráciák Projektje nevű amerikai nonprofit szervezet igazgatója.
A kijevi kormány és a donyecki és luhanszki megye nagy részét ellenőrzésük alatt tartó szakadárok között a politikai rendezésről folytatott tárgyalások, eljárásügyi viták miatt megfeneklettek. Annak ellenére, hogy a februárban megkötött tűzszüneti megállapodás a hatalom decentralizálását és a helyi autonómiát a tartós rendezésről szóló egyezség kulcselemeként nevezte meg.
A gazdaság továbbra is hanyatlik, a GDP az év első negyedében 17,6 százalékkal csökkent. A fizetésképtelenség elkerülése érdekében a kormány elhúzó tárgyalásokat folytat a hitelezőkkel, de megállapodás mindeddig nem születetett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által felkínált 40 milliárd dolláros felajánlás nem lesz elegendő az „alámerülés” elkerüléséhez.
A Kijev központját elfoglaló tüntetőknek talán az okozza a legnagyobb csalódást, hogy a Porosenko és az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vezette kormány mindeddig nem teljesítette ígéretét, hogy véget vet a járványszerű korrupciónak. Ehelyett a rossz irányításra és politikai törlesztésekre vonatkozó gyanúsításokba gabalyodott. A parlament áprilisban különbizottságot állított fel annak a vádnak a kivizsgálására, hogy a Jacenyuk-kormány ideje alatt 325 millió dollárnyi állami vagyont sikkasztottak el. A kormányoldal ezt cáfolja, és azt állítja, minden korábbi vezetésénél többet tett azért, hogy Ukrajnáról lerázza a rossz gazdálkodás és a törvénysértések posztszovjet örökségét. Ezt azzal támasztja alá, hogy a parlament számos reformkezdeményezést szavazott meg, köztük a hírhedten szélhámos földgázipar átszervezéséről és a nemzeti bank új vezetésének kinevezéséről.
A folytatódó belső zűrzavar súrlódások forrása a kormány és uniós szövetségesei, elsősorban Németország és Franciaország között, amelyeknek vezetői segítettek a tűzszüneti megállapodás tető alá hozásában, és amelyeket egyre jobban nyugtalanít a változások lassú üteme. „Nem egyszerűen egy orosz agresszió tanúi vagyunk az áldozat Ukrajnával szemben. Egy kiszámíthatóan agresszív Oroszországgal van dolgunk egy kiszámíthatatlan és megbízhatatlan Ukrajnával szemben. Ukrajnát ma megbízhatatlannak tekintik. Az EU azt kérdezi: hol van a decentralizáció? Hol van a lendület? Hol vannak a reformok?” – fogalmazott Jackson.
