2024. március 29., péntek
Rigai csúcs

A keleti partnerség folytatásáról szóló nyilatkozatot fogadtak el

A keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon, dacára annak, hogy kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet.

Donald Tusk a zárónyilatkozatról szóló sajtótájékoztatón (Fotó: Beta/AP)

Donald Tusk a zárónyilatkozatról szóló sajtótájékoztatón (Fotó: Beta/AP)

A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában. A zárónyilatkozatban a Krím Oroszországhoz csatolásával kapcsolatban a felek leszögezték, meg kell védeni minden egyes ország területi egységét. A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén.

François Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mondta, nyomást kell gyakorolni Moszkvára és a kelet-ukrajnai szakadárokra, hogy betartsák a tűzszünetet, hozzátéve, hogy néhány ukrán városban a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó.

Szia, diktátor!”

„Hello, dictator!” – köszönt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Orbán Viktornak a rigai csúcson , aki erre „Hello, Grand Duke”-kal (Szia Nagyherceggel) válaszolt. Mindketten mosolyogtak, eközben Orbán a nyelvét öltötte Junckerre. A magyar kormányfő már évek óta így köszön Junckernek, a Grand Duke a luxemburgi hercegségre utalhat, amelynek az EB-elnök korábban a kormányfője volt. Juncker Alexisz Ciprasszal is tréfált, nyakkendőt kínálva neki, noha a görög kormányfő köztudottan soha sem hord nyakkendőt.

A záró sajtótájékoztatót egy órával elhalasztották, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke telefonon egyeztethessen Ilham Aliyev azeri elnökkel a dokumentumról. Állítólag így akarta eloszlatni Aliyev aggodalmait az örmény–azeri szembenállás középpontjában álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahra vonatkozó mondatok kapcsán. Tusk később közölte, nem erről egyeztettek, hanem arról, hogy Brüsszel „megkülönböztetett” módon kezeli a partnerségi programban résztvevő hat országot, amelyeket különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel történő együttműködésben.