Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, ahol a magyarországi helyzetről vitáznak az uniós képviselők. A vitát annak nyomán tűzték napirendre, hogy előzőleg az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága vitát folytatott a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt napirenden tartása, illetve a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozások, így a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőív kérdései miatt.
A Strasbourgba érkező magyar kormányfő a médiának nyilatkozva kifejtette, az eddigi tapasztalatok alapján nem vált be az az elképzelés, hogy a bevándorlás kérdését Brüsszelből szabályozzák, ezért nemzeti hatáskörbe kell adni a döntést arról, hogy egy ország akar-e bevándorlókat befogadni.
A vitát az Európai Tanács (ET) képviseletében Zanda Kalinina-Lukaševica, az EU soros elnökségét adó Lettország európai ügyekben illetékes államtitkára nyitotta meg, aki kiemelte, az ET-ben még sosem került napirendre Magyarország.
Ezt követően Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke vette át a szót, aki a nemzeti konzultációt bírálta. Timmermans szerint elfogult és félrevezető kérdések alapján nem lehet tisztességes konzultációt folytatni, és ha e konzultáció során a bevándorlást összekapcsolják a terrorizmusveszéllyel, az rosszhiszemű és helytelen dolog. A halálbüntetés kérdését illetően kijelentette: a bizottság egy pillanatig sem habozna igénybe venni a rendelkezésére álló eszközöket, ha Magyarország újra bevezetné a halálbüntetést.Más hangot ütött meg Manfred Weber, a néppárti EP-frakció vezetője, aki megköszönte Orbán Viktornak, hogy részt vesz a vitán. Szerinte ez azt jelenti, hogy a magyar kormányfő tiszteli az Európai Parlamentet. A halálbüntetés lehetséges visszaállításának a kérdését viszont elutasította, majd hozzátette: szeretné, ha Orbán Viktor tisztázná, nincsenek ilyen tervei.
A brit Timothy Kirkhope arról beszélt, nem érti, miért van szükség a vitára, szerinte ez csak egy politikai adok-kapok, a balon ülők céloznak a jobbközépre. A magyar kormány és a bizottság között folyik a párbeszéd, ahogy kell, megvannak a megfelelő csatornák erre – mondta a képviselő, aki szerint ez a vita senkinek nem tesz jót.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője erre azt kérdezte Kirkhope-tól, mit szólna ahhoz, ha az ő miniszterelnöke mondaná, hogy illiberális demokráciát épít. Kirkhope szerint ez az ő és a brit választók ügye volna.
Ezután a liberális, baloldali és zöld-párti képviselők szólalnak fel, akik mind bíráló hangnemben szólnak a magyar kormányról, amely szerintük lábbal tiporja az emberi jogokat.
Orbán Viktor miniszterelnök csaknem egy óra eltelte múlva szólalt fel. „Számomra parancsoló kötelesség felszólalni hazám nevében. A magyarok népszavazással döntöttek az uniós tagság mellett, erre azóta is büszkék vagyunk” – vezette be mondandóját a kormányfő. „Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké maradna” – hangoztatta, majd arról beszélt, hogy felül kellene vizsgálni a jelenleg érvényes egyezményeket, és a bevándorlást illetően vissza kell adni a döntési jogot az EU-tagállamoknak, rájuk kell bízni, hogy akarnak-e bevándorlókat.
„Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak” – szögezte le a magyar álláspontot. Azt javasolta, hogy az európai politikusok tegyenek különbséget az üldözöttek és a jobb életszínvonal reményében érkezők között. Utalt arra, hogy az európaiak eltérően ítélik meg az unión belüli szabad munkavállalás, illetve a kívülről jövő bevándorlás jelenségét.
A felszólalást bírálatok özöne fogadta. Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor továbbra is provokatív kijelentéseket tesz, majd Putyin-barát politikával vádolta meg a magyar kormányfőt. Martin Schulz, az EP elnöke a halálbüntetéssel kapcsolatban kijelentette: a tilalmat tartalmazó egyezmények nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások, amelyeket meg lehet változtatni, de létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj. Szájer József, a Fidesz néppárti képviselője tette föl a bírálatokra reagálva a kérdést: „Mi az önök problémája azzal, ha be akarjuk vinni a tapasztalatainkat a közös szabályozásba?” Szerinte a nemzeti konzultációt az indokolja, hogy Svédország után Magyarországra érkezik a legtöbb menekült.
A vita során az ellenzéki magyar képviselők aktívan részt vállaltak Orbán Viktor és a magyar kormány politikájának a bírálatában. Ujhelyi István széttépte a nemzeti konzultációs kérdőívet, majd kijelentette: a konzultáció valójában „goebbelsi tudatmódosítás” eszköze. Jávor Benedek, a PM zöldpárti EP-képviselője arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, amelynek a vitorlájából a hivatalos magyarázat szerint ki akarja fogni a szelet. Egyedül Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője jelentette ki, hogy semmi sem indokolja, hogy Magyarország legyen napirendi pont az EP-ben.
