Két éven belül immár tizedszer találkozott egymással Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping. Az orosz és a kínai elnök a hitleri Németország fölött aratott győzelem évfordulóján tartott minapi látványos katonai parádé alkalmából rázott ismét kezet egymással.
A moszkvai találkozás mindkettejük számára eredménnyel zárult, mivel több mint harminc – főként gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi – szerződést írtak alá.
A kétoldalú együttműködést méltató kínai elnök szerint a megállapodások nemcsak Peking és Moszkva, hanem egész Eurázsia számára fontosak.
Sok szakértő osztja Hszi véleményét. A két államfő ugyanis hitet tett az egységes eurázsiai kereskedelmi-gazdasági övezet, a biztonságos energiaszállítási útvonalak és a világot, de legalábbis Ázsiát és Európa jó részét behálózó közlekedési folyosók kialakítása mellett.
Az utóbbi program fő célja a Kína és az ókontinens közötti áruszállítás idejének jelentős lerövidítése. A „köztes területen”, vagyis Oroszországban ezért hamarosan óriási beruházások kezdődnek, részben kínai részvétellel, illetve pénzügyi támogatással.
Kína szintén nagyobb sebességre kapcsol a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében. A tervek szerint ugyanis ki kell építeni a hétezer kilométer hosszú gyorsvasutat Peking és Moszkva között. Ám ez csak egy a megannyi nagyberuházás közül, ebből csupán az orosz főváros és a 700 kilométerrel távolabbi Kazanyt összekötő szakasz megépítése csaknem tízmilliárd dollárba kerül.
A megállapodást a terv megvalósításáról egyébként tavaly októberben írta alá Dmitrij Medvegyev orosz és Li Ko-csiang kínai kormányfő, további 38 másik egyezménnyel.
Ebből már akkor látszott, hogy a Kreml egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kétoldalú (gazdasági) kapcsolatok bővítésére. Sőt, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztette a Nyugatot: ha továbbra is szankciókkal sújtja hazáját, Moszkva végképp Ázsia, mindenekelőtt Kína felé fordul.
Oroszországnak egyébként már jó ideje Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Peking számára távolról sem ilyen jelentős (még) az orosz kapcsolat. Oroszország ugyanis jelenleg csak a tizedik Kína külkereskedelmi partnereinek terjedelmes listáján, amelyen még Mongólia is jobb helyet foglal el.
Pekingben ugyanakkor nem titkolják: Oroszországnak a jelenlegi szorult helyzetében életmentő lehet a kínai kapcsolat, illetve pénz, amelyből mintegy 3500 milliárd dollár van tartalékban. Sehol a világon nem rendelkezik állam ekkora összegű megtakarítással, mint Kína.
Csakhogy Pekingben sem adnak ingyen semmit. Erre a kínai vezető finoman célzott is Moszkvában. Alighanem azt sem rejtette véka alá, hogy a segítségért árkedvezményeket (például olcsóbb földgázt) várnak cserébe Moszkvától. Hszi a napokban minden esetre felkereste Kazahsztánt és Fehéroroszországot is, hogy Moszkvának és másoknak is jelezze: Kína az eurázsiai integrációban vezető szerepet kíván játszani.
