2024. április 19., péntek

Merre tartanak vándormadaraink – és a védelmük?

Május a természet megújulásának, robbanásszerű újjáéledésének a hónapja, azt is mondhatjuk, hogy májusban a természeté a főszerep. E hónap 10-én ünnepli a világ a madarak és a fák napját, majd május második hétvégéje a vándormadarak jegyében telik (Word Migratory Bird Day), és hamarosan itt van május 22-e: a biológiai sokféleség (diverzitás) védelmének nemzetközi napja nem csupán az élővilág szépségeire, hanem az azt fenyegető veszélyekre is igyekszik ráirányítani a figyelmet.

A távvezetékeken megpihenő madarak ki vannak téve az áramütés veszélyének (Fotó: Gergely József)

A távvezetékeken megpihenő madarak ki vannak téve az áramütés veszélyének (Fotó: Gergely József)

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által meghirdetett vándormadarak világnapján 2006 óta minden május második hétvégéjét a vonuló madaraknak szentelik világszerte. Vándormadaraink a hosszú, sok esetben több ezer kilométeres tavaszi, majd az őszi vándorútjuk során számos országhatáron repülnek át. Ezért fontos, hogy a civil szervezetek, a kormányzat és az összes érintett szereplő együttműködjön a vándorlási útvonalak teljes hosszán, hogy ismereteiket egymással megosztva összehangoltan tudjanak fellépni a fogyatkozó madárfajok, a vándormadaraink védelmében.

Számos vándormadár nagyon érzékeny a környezeti változásokra. A növekvő hőmérséklet, a változó növényzet és a szélsőséges időjárás mind olyan tényező, amely jelentős hatással lehet a madarak élőhelyére, és hozzájárulhat a madárpopulációk csökkenéséhez és a vándorlási szokások megváltozásához. Gondoljunk csak a 2010-es rendkívül csapadékos és az átlagosnál több fokkal hidegebb tavaszt hozó évre, amikor is a fecskéink, a füsti- és molnárfecskék, de nem különben az aprócska partifecskék ezrei pusztultak el élelemhiány miatt. Az egyedszám drasztikus csökkenését mind a mai napig nem heverte ki az európai fecskeállomány.

A vándormadarak világnapján Ágoston Attila törökkanizsai madarász negyven helybeli diák társaságában látogatott ki a Törökkanizsa melletti halastóra, ahol számos érdekes vízimadarat, gémeket, sirályokat, récéket figyeltek meg. Vizeink májusban hemzsegnek a vízimadaraktól, egyesek még csak most érkeztek afrikai telelőterületeikről, mások azonban, a szárcsák, vadrécék és ludak már tollasodó apróságaikat vezetgetik, tanítgatják a táplálékszerzésre a rejtelmes vízi világban.
A vándormadarak világnapja Szerbiában még nem tartozik az általánosan közismert világnapok közé, pedig tájaink felett is sok százezer madárfaj átrepül, nálunk is megpihen, egy részük pedig marad költeni.

A vándormadarak idei világnapja a madarak szempontjából biztonságos energiatermelés és energiaellátás jegyében zajlott. A madárvédő civil szervezetek ez alkalommal külön felhívták a közvélemény figyelmét a madarak legnagyobb vámszedőire, az elektromos vezetékek sűrű hálózatára és a szélerőművek lapátjai által lekaszabolt sok ezer madáráldozatra. Szerbiában még gyerekcipőben jár az elektromos vezetékeket tartó oszlopok, fémből készült keresztkonzolok leszigetelése. A vezetékekre, illetve a villanypóznákra megpihenni leszálló madarakat gyakran éri áramütés. A magyarországi madarászkollégák által végzett felmérés alapján, a villanykarók alatt talált madártetemek számbavételével megállapították, hogy évente fél és egymillió között van az áramütéstől elpusztult madarak száma. Pontos becslést lehetetlen készíteni, hiszen a sok százezer villanypózna tövébe lehulló madártetemeket néhány nap alatt elfogyasztják a rókák és más ragadozó állatok. Északi szomszédunknál a természetvédelmi területeken áthaladó villanyoszlopok jelentős részét az EU támogatásával leszigetelték, a légvezetékek egy részét pedig a föld alá vitték, föld alatti kábeleken megy az áram.

Az EU által erőltetett megújuló energiatermelés, a drága, de tiszta energiát adó szélerőműparkok létesítése komoly madárvédelmi problémát vet fel. Az uralkodó széljárás útvonalában – a vándormadarak is ezeket a légi folyosókat használják – felállított hatalmas lapátkerekű turbinák rengeteg madarat kaszabolnak le. Találtak olyan turbinaoszlopot, amelynek környékén több mint ötven madárfaj tetemét azonosították. A turbinák lapátjai nem kímélik a denevéreket sem, a nagy sebességgel körbeforgó lapát vége vákuumot idéz elő, amelytől felrobban a denevér tüdeje, pedig még hozzá sem ért a szélkerékhez.

Tollas barátainkra különösen nagy veszély jelent a környezetszennyezés, hiszen a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás hozzájárulhat a madárpopulációk csökkenéséhez, vándorlási szokásuk megváltozásához. A világnap a madarak védelmének fontosságán túl arra is rávilágít: az éghajlatváltozás lassítása mindannyiunk közös érdeke és felelőssége.