A tegnap Szarajevóban vendégeskedő Aleksandar Vučić szerb kormányfő bejelentette, hogy május 27-én Tiranába látogat. Hivatalos albániai látogatását azzal indokolta, hogy fontosnak tartja a régió stabilitását és a békét. Síkra kell szállni a békéért és a stabilitásért, hogy a régió egyik országában se történhessen meg az, ami a hétvégén Macedóniában megtörtént, nyomatékosította Vučić.
A Szarajevói Üzleti Fórum nyitóünnepségét követően a szerb kormányfő arról is biztosította a közvéleményt, hogy kész rendezni a Szerbia és Bosznia-Hercegovina, illetve a szerbek és a bosnyákok közötti nyitott kérdéseket. Csak a buta emberek nem fogják fel, hogy a régió nemzeteinek együtt kell élniük és közös a jövőjük, hangsúlyozta Vučić.
– Szerbia minden kérdést hajlandó napirendre tűzni, még a legsúlyosabbakat is. Boszniai barátainkkal gondolnunk kell nemzeteink közös jövőjére. A közös jövő érdekében fontos, hogy kedvező, határok nélküli üzleti légkört teremtsünk a régióban. A politikai vezetőknek stratégiai és hosszú távú beszélgetéseket kell folytatniuk. Könnyű egyszerű döntéseket meghozni. Azok a döntések, amelyek meghozatalánál az érzelmek is szerepet játszottak, nem lehetnek eredményesek. Csakis a megfeszített munkának lehet eredménye. Szerbiának érdekében áll minél jobb kapcsolatokat kialakítani a bosnyákokkal – fogalmazott Vučić.
SZERBIA MINDENEK FELETT
Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Denis Zvizdić, a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsának elnöklője Szarajevóban a két ország közötti bilaterális kapcsolatok elmélyítéséről beszélgetett. Egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy eddig nem aknázták ki kellő mértékben a gazdasági együttműködés lehetőségeit. Meglátásuk szerint különösen nagy lehetőségek rejlenek az idegenforgalom, az infrastruktúra és a biztonságpolitika területeiben. Vučić és Zvizdić álláspontja szerint Szerbia és Bosznia-Hercegovina közösen jelenthetnének meg harmadik országok piacain. A Nyugat-Balkán stabilitása a szerbek és a bosnyákok közötti kapcsolatok rendezésében rejlik, értettek egyet a felek.
– Megbeszéltük, hogy az év második felében közös kormányülést tartunk. Ekkor több államközi megállapodást is alá kívánunk írni. A bosznia-hercegovinai politikai vezetőkkel folytatott beszélgetések külön értéket jelképeznek, hiszen közelebb visznek egy jobb és felelősségteljesebb üzleti légkör megteremtéséhez. A Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti légkör jó, ugyanakkor még ennél is jobb lehet. Őszinte bizalmat kell kialakítanunk. Tudom, ez úgy hangzik, mintha szándékosan azt mondanám, amit mások hallani akarnak, ugyanakkor akik ismernek, tudják, hogy nem alakoskodok, senkitől sem félek, és semmit nem találok ki. Számomra Szerbia stabilitása áll első helyen, viszont Szerbia nem lehet stabil, ha nem ápol jó kapcsolatokat Bosznia-Hercegovinával. Tisztelem Boszniát, de Szerbiát mindennél jobban szeretem. Országom stabilitásánál számomra semmi nem fontosabb. Ahogyan azt már kifejtettem, nincsen stabilitás, amíg nem megfelelőek a kapcsolatok a bosnyákokkal. Ezért le kell ülnünk és a közöttünk meglévő problémákat meg kell beszélni – taglalta Vučić.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy honnan ered a belátás, hogy a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatok stratégiai fontosságúak, a szerb miniszterelnök kifejtette: szerinte ez az egyetlen normális és elfogadható álláspont, minden tisztességes ember így vélekedik, akit nem terhel a gyűlölet.
A folytatásban nyilatkozó Zvizdić elmondása szerint Vučićtyal egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy a két ország között nincsenek vitás kérdések. A Miniszterek Tanácsának elnöklője is úgy véli, hogy a két országnak felelősséget kell vállalniuk a közös jövőért.
– Megbeszéltük, hogy a biztonság tekintetében a lehető legmagasabb, intézményes szintre emeljük az együttműködést. Arról is egyeztettünk, hogy az év második felében megtartandó közös kormányülésen államközi megállapodásokat írunk alá a gazdaság, a szállítmányozás és a biztonság területén – taglalta Zvizdić.
SZENZÁCIÓHAJHÁSZ ELEMZÉSEK
A macedóniai Kumanovóban történt incidenst követően a régió több országában is kiemelten foglalkoznak a biztonság, illetve a terrorizmus kérdésével. A szerbiai illetékesek a napokban több alkalommal is nyomatékosították, hogy az ország biztonsági erői bármilyen kihívással és támadással képesek szembeszállni. Tekintettel arra, hogy Kumanovóban albán szeparatistákkal került sor fegyveres összecsapásra, Szerbiában a figyelem a dél-szerbiai, albánok lakta községekre irányul. Mivel itt korábban már előfordultak a terrorizmus kategóriájába sorolható incidensek, a szakértők egy része nem tartja kizártnak, hogy a jövőben is történhetnek erőszakos kilengések.
Riza Halimi köztársasági parlamenti képviselő nem ért egyet ezekkel az elemzőkkel. Szerinte kizárt, hogy a Preševo-völgyi községekben a kumanovóihoz hasonló incidens történjen.
– A kumanovói incidens sajnos halálos áldozatokkal végződött, de úgy vélem, sem máshol Macedóniában, sem Preševóban, sem Medveđában vagy Bujanovácon nem történik a jövőben hasonló incidens. Túlzónak tartom a szenzációhajhász elemzéseket, hogy elkezdődött a Nagy Albániáért folytatott küzdelem. Macedóniának ugyanúgy számos problémával kell megküzdenie, mint a Balkán többi országának. Ugyanez a helyzet Preševo‑völgyében is. A szerencsétlen macedóniai eset egy mára elévült logikának a megnyilvánulása. Ez a logika sem Macedónia, sem a régió más országának a stabilitását nem ingatta meg komolyabban – fogalmazott Halimi.
