2024. április 25., csütörtök
Brit választások

Abszolút többséggel nyertek a toryk

Többségi konzervatív kormány megalakításának szándékát jelentette be pénteken délután David Cameron kormányfő, miután az általa vezetett Konzervatív Párt minden előrejelzésnél sokkal jobb eredményt elérve megszerezte az abszolút többséget a parlament alsóházában az előző napi választásokon, amelyen a részvételi arány 66,1 százalékos volt. A tory-frakció 331 helyet szerzett a 650 fős alsóházban, ami 24-gyel több az eddiginél, és 5 fővel több az abszolút többséghez szükségesnél. A konzervatívok 1992 óta először nyertek abszolút többséggel. Akkor John Mayor vezetésével 336 fős frakcióval alakítottak kormányt.

David Cameron és felesége, Samantha a Downing Street-i kormányfői rezidencia előtt üdvözli az egybegyűlteket (Fotó: Beta/AP)

David Cameron és felesége, Samantha a Downing Street-i kormányfői rezidencia előtt üdvözli az egybegyűlteket (Fotó: Beta/AP)

David Cameron a Downing Streeten tett bejelentése előtt a Buckingham-palotában felkereste II. Erzsébet királynőt, akitől formális kormányalakítási megbízást kapott. Kijelentette: büszke arra, hogy 2010 óta ő vezethette az utóbbi hét évtized első brit koalíciós kormányát, amelyet a toryk az előző választások után a Liberális Demokratákkal alakítottak. Ugyanakkor leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A konzervatívok választási programja rögzíti, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról, de előtte a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel a szigetország és az EU viszonyrendszerének átalakításáról, az EU London által igényelt reformjairól, mindenekelőtt a külföldi uniós munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról.

Beszédében Cameron ígéretet tett arra is, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormánynak. A toryk szándéka, hogy a skót kormány a legszélesebb körű önrendelkezési joggal bírjon az egész világon, beleértve az adópolitikai önrendelkezést is.

A Skóciát irányító, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) példátlan mértékben erősödött meg; a Skóciának járó 59 mandátumból 56-ot szerzett meg. Az SNP-nek eddig hat képviselője volt a parlamentben.

LEMONDOTT A MUNKÁSPÁRT, A LIBERÁLIS DEMOKRATÁK ÉS A UKIP VEZETŐJE

Lemondott a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, valamint a konzervatívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokraták és a legnagyobb EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, mivel mindhárom párt a vártnál sokkal rosszabb eredményt ért el a választásokon.

A legsúlyosabb vereség a liberálisokat érte: mindössze 8 mandátumot szereztek a 650 fős alsóházban, 49-cel kevesebbet az eddigi frakciójuk létszámánál. A modern brit politikatörténetben még egyetlen párt sem szenvedett el ekkora kudarcot. Nick Clegg pártvezető, aki az előző koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese is volt, kijelentette: a Liberális Demokraták választási eredménye „felmérhetetlenül lesújtóbb” annál, mint amit ő valaha is lehetségesnek tartott. Ezért minden felelősséget magára vállal, és lemond a párt vezetőjének tisztségéről.

Nem sokkal később bejelentette lemondását Ed Miliband, a laburisták vezetője és miniszterelnök-jelöltje is, miután a várakozásoknál szintén sokkal rosszabb eredményt értek el. A Munkáspárt 232 mandátumot szerzett az alsóházban, 26-tal kevesebbet, mint öt éve. Miliband egyenes utalást tett arra, hogy helyettesét, Harriet Harmant szeretné a laburisták vezetői tisztségében látni.

Nigel Farage, a UKIP eddigi vezetője annak nyomán jelentette be lemondását, hogy a párt – amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia távozása az EU-ból – csupán egyetlen mandátumhoz jutott.