2024. március 29., péntek

Athén engedne, de nem szorítana

Az európai döntéshozók már nagyon belefáradtak a görögökkel folytatott eredménytelen tárgyalásokba. Bár úgy tűnik, hogy akár közös nevezőre is juthatnának, az álláspontok sehogy sem közelednek. Legutóbb Rigában próbáltak az euróövezet pénzügyminiszterei és a görög kormány képviselői megoldást találni, de a nézetkülönbségek miatt nem sikerült.

A további finanszírozás feltételeiről az április 24-ei találkozón sem közeledtek az álláspontok. Görögország az utóbbi öt évben kétszer kért és kapott összesen 240 milliárd euró külföldi hitelt az államcsőd elhárításához. Az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagjából már csak az utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet nem kapta meg.

Ehhez azonban csak akkor juthat hozzá, ha az eddig felvett összegeket rendesen törleszti (nem szakít a hitelezőkkel), folytatja a korábban megígért átalakításokat, és az eurózóna számára elfogadható további gazdasági reformtervvel áll elő.

Az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette Sziriza radikális baloldali párt az idén azzal az ígérettel nyerte meg a parlamenti választást, hogy megszabadítja az országot a nemzetközi hitelezők által rákényszerített, súlyos társadalmi következményekkel járó megszorításoktól, s nem rak több terhet az emberekre. Ezért nem akar új nadrágszíjmeghúzást, amit a hitelezők követelnek.

Athén még mindig nem állította össze a tőle elvárt átfogó gazdasági reformokat tartalmazó reformcsomagot, holott az eredeti és a meghosszabbított határidő is lejárt. A fizetésképtelenség által ismét veszélyeztetett Görögország részletes reformtervét április végéig kellett volna jóváhagyniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek, de Athén akadékoskodása miatt ez még nem valósult meg.

Sőt az sem, biztos, hogy megállapodás esetén a hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete elegendő lesz a fizetési kötelezettségek és a költségvetési hiány fedezésére. Így az is elképzelhető, hogy egy harmadik mentőcsomagra lesz szükség, ezt azonban a Ciprasz-kormány határozottan cáfolja.

A probléma megoldásáról már többször tárgyaltak az euróövezeti pénzügyminiszterek és Görögország képviselői. Az érintettek május 11-én ismét összeülnek (Brüsszelben), hogy tovább egyeztessenek. Több miniszter azonban attól tart, hogy akkor sem várható áttörés, mivel Athén vonakodik a megoldásként felkínált javaslatok elfogadásától. Az eurózóna pénzügyminisztereinek jó része azonban elszánt, és rá akarja venni Athént arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül teljesítse a feltételeket.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter nem ennyire pesszimista. Azzal érvel, hogy a radikális baloldali kormány kész reformokat végrehajtani, hajlandó ésszerűsíteni a nyugdíjellátást, korszerűsíteni a foglalkoztatási rendszert, sőt hajlik a részleges privatizációra és a független adóhivatal működtetésére. Úgy véli, hogy már eddig is jelentős előrelépést értek el ezekben a témákban, ahogyan a bürokrácia, a bíróságok, vagy épp a termékpiacok átalakításával kapcsolatban.

Athén számára létfontosságú, hogy megegyezzen az EU-val és az IMF-fel. Ha ez nem jön létre, államcsőd fenyegeti. A kormánynak már májusban 3,8 milliárd euró hitelt kell(ene) törlesztenie. Az összeg egy részét (972 millió eurót) az IMF várja, amely júniusban szintén görög hitelvisszatérítésre számít.

Megállapodás nélkül kicsi az esély arra, hogy Athén fizetni tud. Márpedig fizetésképtelenség esetén államcsődöt kell jelentenie. Hírek szerint a hitelezők és az EU vezetői már azt latolgatják, vajon miként tarthatnák benn Görögországot az eurózónában, ha bekövetkezik az államcsőd.

Athén szerint nem olyan rossz a gazdasági és pénzügyi helyzet Görögországban, mint ahogyan külföldről látják. Varufakisz pedig azzal védekezik, hogy nem írnak alá olyan megállapodást, amely nem oldja meg hazájának gazdasági problémáit.