Évente mintegy 4 millió dinárjába kerül az államnak a fiatalok felsőoktatási tanulmányainak támogatása, az egyetem elvégzése után azonban sokan közülük elhagyják az országot. A Szerbiai Egyetemek Hallgatóinak Konferenciája (SKONUS) adatai szerint az elköltözött értelmiségi fiatalokat illetően a régió országai közül Szerbia az első helyen áll.
Miljan Ivanović hat éve szerezte meg az elektrotechnikai mérnöki diplomát, Szerbiában nem kapott munkát, de Hágában igen. Az elmúlt fél évben az ismerettségi köréből tízen szintén elhagyták az országot. A fiatal hollandok nem szeretnek technikával foglalkozni, ezért Hollandia külföldről hívja be a szükséges szakembereket, jó fizetéseket kínál – magyarázta Ivanović.
A fiatal tehetségek elvándorlásában Szerbiát csupán Bissau-Guinea előzi meg – közölte a SKONUS. A hetvenes években főleg alacsony képzettségű munkások mentek ki külföldre, ma viszont szakképzett fiatalok hagyják el az országot.
– Egy kis ország számára nincs nagyobb tragédia annál, amikor babot és krumplit hozat be és mérnököket, orvosokat szállít ki. Meg kellene határozni, hogy hány szakemberre van szüksége az országnak, és állást felkínálni nekik a fontos állami intézményekben. Az effajta politika, hogy a legjobbak a magánszektorban a leggyengébbek pedig az állami szektorban dolgoznak nem fog jól végződni – szögezte le Miodrag Zec, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora.
– Nem tudom hibáztatni a kivándorló fiatalokat, akik szembesülnek azzal, hogy csak egy életük van, és nekik kell eldönteni, mi a legjobb a számukra. A saját generációmat és a társadalmat hibáztatom, amely egyre elégedetlenebb, mert nincs, aki eltartsa a nyugdíjasokat. Az fáj a legjobban, hogy az elvándorló fiatalok felégetik a hidakat maguk mögött – mondta Vladimir Kostić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke.
A munkaközvetítő szolgálatban jelenleg 850 magiszteri és doktori diplomával rendelkező munkanélkülit tartanak nyílván, közülük több mint 300 negyven évnél fiatalabb.
