2021. december 6., hétfő

Az államvezetőség pozitív jelzésre számít Brüsszelből

Aleksandar Vučić: Nem vagyok biztos abban, hogy Szerbia a megérdemelt tiszteletben részesül

A bővítési biztos arról biztosította a szerb kormány képviselőit, hogy az ország mindig számíthat segítségére a csatlakozás tekintetében (Fotó: Beta)
A bővítési biztos arról biztosította a szerb kormány képviselőit, hogy az ország mindig számíthat segítségére a csatlakozás tekintetében (Fotó: Beta)

A csütörtökön Belgrádban vendégeskedő Johannes Hahn uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos megerősítette korábbi meggyőződését, hogy ha Szerbia folytatja a megbeszéltek megvalósítását, akkor az idei év folyamán megnyílhatnak az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezetei. Az EU bővítése során szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy az új tagállamoknak az első naptól kezdve teljes kapacitással kell tagállamnak lenniük, és éppen ezért fontos, hogy a csatlakozás folyamata során minél előbb megnyíljanak a tárgyalási fejezetek, hiszen az adott ország így valósíthat meg érdemi előrelépést, taglalta Hahn, hozzátéve: fontos, hogy az államvezetőség és a médiumok minél kifejezettebben bemutassák a polgároknak, hogy milyen előnyei származnak az országnak a csatlakozásból. A bővítési biztos arról biztosította a szerb kormány képviselőit, hogy az ország mindig számíthat segítségére a csatlakozás tekintetében.

Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere, Nebojša Stefanović belügyminiszter és Nikola Selaković igazságügyi miniszter a Hahnnal folytatott beszélgetés során kifejtették: a szerb kormány szeretné, ha az EU és az Európai Bizottság értékelnék és jutalmaznák az eddigi eredményeket, a reformfolyamatokat és a Belgrád–Pristina-párbeszéd során felmutatott előrelépést. A szerb kormány arra számít, hogy az unió tagállamai mihamarább beleegyezésüket adják az első fejezetek megnyitásához, nyomatékosították a kormány képviselői, hozzátéve, hogy az uniós tagság Szerbia stratégiai célja.

AZ EREDMÉNYÉRT JUTALMAT VÁRNAK EL

Ehhez hasonló hangnembe zajlott a Johannes Hahn bővítési biztos és Tomislav Nikolić szerb államfő közötti beszélgetés. Szerbia arra számít, hogy év végéig megnyílnak az első tárgyalási fejezetek, közölte Nikolić, majd arról is beszámolt, hogy hamarosan véglegesíti javaslatát a Belgrád és Pristina közötti helyzet megoldására.

– Arra számítunk, hogy az EU év végéig megnyitja az első tárgyalási fejezeteket, és így fejezi ki egyértelmű támogatását a szerb kormány irányába. A szerb kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy jól végezze munkáját. A Szerbia által megtett lépések szemmel láthatóak. A végrehajtott reformokkal és a Belgrád–Pristina-párbeszéd során lefektetett megállapodások alkalmazásával Szerbia azt bizonyítja, hogy az unióhoz való csatlakozásra külpolitikai prioritásként tekint. Hálásak vagyunk, amiért igyekszik meggyőzni az EU tagállamait arról, hogy Szerbia jó úton jár. Az EU-nak azzal is tisztában kell lennie, hogy nagyon nehéz életben tartania az EU-optimizmust. A szerbiai lakosság a kormány legnagyobb igyekezetének ellenére sem hisz még a jobb életben. A kormánynak és a szerbiai lakosságnak bátorításra van szükségük – fogalmazott Nikolić.

A szerb államfő a Nagy-Albánia létrehozásában rejlő veszélyekre is felhívta Hahn figyelmét, valamint reményét fejezte ki, hogy az EU tiszteletben tartja az országhatárok sérthetetlenségét.

Hahn az államfővel beszélgetve fontosnak tartotta aláhúzni, hogy Pristina csupán az érem egyik oldala, a szerb kormánynak minden téren bizonyítania kell, hogy valóban készen áll a tárgyalási fejezetek megnyitására.

Infrastrukturális projektumok finanszírozása

Johannes Hahn a Nemzeti Beruházási Alap ülésén megerősítette, hogy az EB több fontos szerbiai infrastrukturális projektumot is támogatni kíván, mivel az EU hozzá kíván járulni a szerbiai infrastruktúra jobbá tételéhez. A projektumok között első helyen áll a Niš–Brestovac-vasútvonal, valamint egy intermodális áruszállítási terminál megépítése Belgrádban. Ezenfelül az olyan középtávú beruházások támogatását is fontosnak tartják, mint amilyen a Szerbia és a Bulgária közötti gázvezeték megépítése, mondta Hahn, hozzátéve: az EB érett projektumokat kíván támogatni. A közlekedési, az energetikai és a távközlési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ország versenyképessé váljék, emelte ki Hahn.

 

– Még mindig várjuk a tárgyalási fejezetekhez tartozó akcióterveket. Különösen fontos a 23-as és az 24-es fejezetek akcióterve. Ezek elkészítését még múlt hétre ígérték. Ha elkészülnek és eljutnak hozzánk az akciótervek, akkor ezeket először az EB, majd a tagállamok vizsgálják felül. Ha valaki huszonnyolc tagállammal tárgyal, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy mindegyik tagállam másképpen értékeli a dolgokat, és más-más érdekei vannak. Ezeket az eltérő álláspontokat nehéz összeegyeztetni, mint ahogyan azt is nehéz megmagyarázni az unió tagállamainak, hogy miért vesz részt Szerbia Moszkvában a díszfelvonuláson – magyarázta Hahn.

Az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosa a tavaly árvíz sújtotta Obrenovacra, a Mezőgazdasági-vegyészeti Középiskolába is ellátogatott. Az intézményt uniós támogatásból állították helyre az árvizet követően. Mint azt Hahn megjegyezte: könnyek szöktek a szemébe, amikor felidézte, hogy tavaly csónakkal járták be az elöntött települést, valamint tudatosult benne, hogy mi mindent el lehet érni, ha az emberek a jobb jövő érdekében közösen tesznek valamit.

 

VUČIĆ MÁSRA SZÁMÍTOTT

Johannes Hahn és Aleksandar Vučić szerb kormányfő a nap folyamán közösen nyitották meg a fővárosban a Külföldi Beruházók Tanácsának konferenciáját. A miniszterelnök a rendezvény szünetében nyilatkozott az újságíróknak, meglehetősen egyértelműen fogalmazva.

– Ugye tudják, hogy pesszimista vagyok. Arra számítok, hogy az első fejezetek legkésőbb szeptemberben megnyílnak, ugyanakkor azt remélem, hogy ez már júniusban megtörténik. De az is meglehet, hogy semmi nem lesz ebből. Elképzelhető, hogy az EU vezetői azért nem egyeznek bele a fejezetek megnyitásába, mert nem adom Pristinának Gazivodét. Ha ez így van, akkor találjanak maguknak új kormányfőt. Ha Gazivodét teljes egészében el akarják venni, akkor ehhez keressenek más miniszterelnököt, én ilyesmit biztosan nem írok alá. Felajánlottuk, hogy Gazivode ötven százalékban a pristinai félé legyen, ötven százalékban pedig Belgrádé, Pristina viszont nem fogadta el ezt az ajánlatot. Sokkal pozitívabb viszonyulásra számítottam Szerbia irányába, hiszen az egész régióban egyetlen ország sem hajtott végre olyan súlyos gazdasági reformokat, mint amilyeneket mi. Nem vagyok biztos abban, hogy Szerbia a megérdemelt tiszteletben részesül. Mindez persze semmit nem változtat meggyőződésemen, hogy Szerbia számára egyedül az uniós csatlakozás jelenti a valós stratégiát – fogalmazott Vučić.

A szerb miniszterelnök bejelentette, hogy az est folyamán kíván Hahnnal arról beszélgetni, hogy miért is nem nyíltak meg még a tárgyalási fejezetek. Szerbia mindent megtett, még a legnehezebb, az igazságügyről szóló megállapodást is aláírta Pristinával, most az unión a sor, hogy megmagyarázza, miért nem nyílnak meg a fejezetek, nyomatékosította Vučić.